Ismét akcióba léptek az NGO-k: európai vérrel fizetne az ukrán győzelemért Soros György
A Helsinki Bizottság azt javasolja, hogy az ukrán fegyveres erők mélyen Oroszországba csapjanak le az Egyesült Államok által biztosított fegyverekkel.
A választópolgárok radikális elhülyítésének rekordszinten cinikus programja megtermette szottyadt kis gyümölcseit, a józan észnek nincs keresnivalója többé a Kárpát-medencében.
„Ezen a ponton nyilván felvetődik a kérdés, hogy mi az az SGYP. A rövid válasz: SGYP nincs. A hosszabb: a Soros György Pártja nevezetű formáció úgy lett kitalálva a Zoom online újság és a Policy Agenda közös projektjében, amelynek célja végső soron annak feltérképezése volt, hogy milyen mértékben hat a magyar választókra az ámokfutó kormányzati propaganda. A felmérés alapján megállapítható: az orbáni gépezet alternatívvalóság-építési teljesítménye roppant mód figyelemre méltó. Beletették az energiát, és lám, megérte: az emberek tisztában vannak vele, hogy ki a főgonosz. A részletekkel meg úgyis fölösleges bíbelődni egy illiberális tömegdemokráciában. Elmélyedni bennük afféle értelmiségi maszatolás csupán. Nyünyögés. Köldöknézés. Ködevés.
Az ezerfős közvélemény-kutatásban azt firtatták konkrétan, hogy a Soros György Pártja politikai alakulat mire vergődhet áprilisban. Három érdemi opciót adtak meg – »igen«, »nem«, »nem indul« –, illetve negyediknek az ilyenkor elengedhetetlen »nem tudja« választ. Abba talán bele lehetne kötni szőrmentén, hogy a »nem indul« helyett – vagy mellett – miért nem volt »nincs ilyen párt« lehetőség, ám az eredmények így is izgalmasak és tanulságosak. Összesítésben 64 százalék »nem«-re jutott 24 százalék »nem indul« – 2 százalék pedig úgy tartja, csak azért is diadalmaskodik ideje jöttén az SGYP. A pártszimpátiák szerinti bontás ennél is érdekesebb: a fideszesek mindössze 12 százaléka tudta, hogy Soros György Pártja nem megy csatába a mandátumokért bő két hónap múlva, míg ez a szám a bizonytalanoknál 22, a jobbikosoknál 31, a balosoknál-liberálisoknál 43 százalék.
Első reakció: kapát-kaszát, tollat-klaviatúrát eldobni, menekülni haladéktalanul a mai magyar közélet közeléből is! Műveljük kertjeinket – az legalább meglátszik. A választópolgárok radikális elhülyítésének rekordszinten cinikus programja megtermette szottyadt kis gyümölcseit, a józan észnek nincs keresnivalója többé a Kárpát-medencében. Mit lehetne még mondani ebben a hazában akkor, ha minden kérdésre egyetlen családnév a válasz – és ezt az egyszavas hőbörgést az istenadta nép jelentős hányada el is hiszi?”