„Lehetett volna ez egy új kezdet, az autonómiáért folyó harc fontos mérföldköve, az újra és újra nekiveselkedés, az elszántság megnyilvánulása, a közös akarat és a benne rejtőző erő felmutatása. Lehetett volna a tegnapi nap az új, az együttműködésen alapuló magyar egység napja, a közös stratégia mentén zajló észszerű munkamegosztás napja az erdélyi magyar pártok és civil szervezetek között, jövőkép felmutatása, a romániai magyar politikum érettségének bizonyítéka, fontos lépés a hitelesség, a kiábrándult, belefásult közösség bizalma visszanyeréséhez vezető úton.
Lett ehelyett hárompárti közös nyilatkozat. Az autonómiaelképzelések összehangolásáról. Az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kimondó, 1992-es kolozsvári nyilatkozat 25. évfordulóján. Az utolsó utáni pillanatokig tartó viták után, határidők nélkül, világos cselekvési terv nélkül – a Krónika értesülései szerint az RMDSZ nyomására maradtak ki a dokumentumból a konkrét lépések, a közös munkacsoportok létrehozása. Ráadásul – bár Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt tájékoztatása szerint a megállapodás kidolgozásába bekapcsolódtak – az aláírók sorából hiányoznak az autonómiamozgalom leghitelesebbnek számító szervezetei, a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács.
Itt tartunk tehát az autonómiáért folyó küzdelemben. ”