Lehetett volna ez egy új kezdet, az autonómiáért folyó harc fontos mérföldköve, az újra és újra nekiveselkedés, az elszántság megnyilvánulása, a közös akarat és a benne rejtőző erő felmutatása.
„Lehetett volna ez egy új kezdet, az autonómiáért folyó harc fontos mérföldköve, az újra és újra nekiveselkedés, az elszántság megnyilvánulása, a közös akarat és a benne rejtőző erő felmutatása. Lehetett volna a tegnapi nap az új, az együttműködésen alapuló magyar egység napja, a közös stratégia mentén zajló észszerű munkamegosztás napja az erdélyi magyar pártok és civil szervezetek között, jövőkép felmutatása, a romániai magyar politikum érettségének bizonyítéka, fontos lépés a hitelesség, a kiábrándult, belefásult közösség bizalma visszanyeréséhez vezető úton.
Lett ehelyett hárompárti közös nyilatkozat. Az autonómiaelképzelések összehangolásáról. Az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kimondó, 1992-es kolozsvári nyilatkozat 25. évfordulóján. Az utolsó utáni pillanatokig tartó viták után, határidők nélkül, világos cselekvési terv nélkül – a Krónika értesülései szerint az RMDSZ nyomására maradtak ki a dokumentumból a konkrét lépések, a közös munkacsoportok létrehozása. Ráadásul – bár Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt tájékoztatása szerint a megállapodás kidolgozásába bekapcsolódtak – az aláírók sorából hiányoznak az autonómiamozgalom leghitelesebbnek számító szervezetei, a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács.
Itt tartunk tehát az autonómiáért folyó küzdelemben. ”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Több vezető beosztásban levő munkatárs is benyújtotta felmondását az intézményben.
Rektorként minden alkalommal felléptem az ellen, ha egyetemünket, a tudás szentélyét, annak valamely polgára méltatlan aktuálpolitizálás színterévé kívánta volna lealacsonyítani.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
A kötet tíz tanulmánya arra vállalkozik, hogy meglelje a székely identitásépítés történelmi gyökereit, mivel „a székelység tematizálása iránt társadalmi igény mutatkozik.”
Minden félelmet legyűrve, magyar-ruszin összefogással Kárpátalja népe 1991-ben az önrendelkezés mellett szavazott; Dupka György író maga is ott volt a megyei tanácsban, amikor az ukrán nacionalisták ostromolták az épületet. Interjú.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
