Vörös vonalon

„A kormánypárt tavasszal benyújtotta a T/15329. sz. törvényjavaslatot, amely egyebek között a Ptv.-t is módosítani akarta. Ez volt az úgynevezett plakáttörvény. A javaslatnak ez a része azonban kétharmad hiányában elbukott. A Ptv.-t egy olyan 2./A §-al kívánták kiegészíteni, amely előírná, hogy kampányidőszakon kívül plakát csak a szokásos piaci áron helyezhető ki. Előírná -de nem írta elő, mert nem volt meg hozzá a szükséges többség.

A Ptv. ominózus 4.§ -ba egy (3a) bekezdést tettek volna bele, mely szerint az ingyenesen vagy kedvezményesen elhelyezett plakát jogellenesen szerzett vagyoni előnynek minősül, illetve a (4) bek. szankcióit a kedvezményes plakáthelyekre is ki akarták terjeszteni. Nyilván azért akarták ezt a fideszes honatyák, mert – már csak személyes élményeik okán is – úgy látták, hogy a Ptv. hatályos szabályai alapján a Simicska-féle plakáthelyek kedvezményes használatával szemben az ÁSZ nem tud fellépni. Csakhogy a szándék szándék maradt, a kezdeményezés elhasalt és maradt hatályban az a törvényszöveg, ami a fideszes javaslat előterjesztői szerint sem ad alapot a jobbikosok befenyítésére. Az ÁSZ viszont úgy csinált, mintha a T/15329. sz. javaslat Ptv.-t érintő részei megkapták volna a többséget. Itt tartunk.

Magyarországon – és ezt a 2014-15-ös időközi választások világosan bizonyították – a hatalom demokratikus úton, ebben a választási rendszerben is leváltható. Ezért minősítettem magam is megalapozatlannak a diktatúráról szóló szövegeléseket az elmúlt években. Ha viszont a hatalom bármelyik, mérhető támogatottsággal, parlamenti képviselettel rendelkező ellenzéki párt választáson való elindulását törvénysértő, adminisztratív eszközökkel hiúsítja meg, átlép egy vörös vonalat, ahonnan nincs visszaút.”