A mások ünnepe

MAGYAR SZAVAKKAL , MAGYAR EMBERNEK MONDO FEREG ILYET LEIR .... HAT AZ ESZEM FASZOM MEGALL...........

Szegény medve. Megölte egy székely. Hogy 517 pontja legyen. Undorító.

A kifosztóink ünnepe.

December 1. fájdalma 2017. december 01. 08:39 Hunhír.info A Fogarasi havasokon és a hágókon beszivárgott oláhok 1918-ra annyira megerősödtek, hogy a nagyhatalmak segítségével rabolhattak maguknak egy országot. De mi 99 év egy több ezer éves nép történelmében? Háromszáz év múlva arra sem emlékezünk, hogy volt valamikor valami Trianon, aztán pár évig idegenek kaparintották meg a Szent Korona testét. December 1-je a területtolvaj oláhok nagy nemzeti ünnepe, 1918-ban ezen a napon mondta ki egy román nemzetgyűlés Erdély elrablását. A székely nemzetgyűlés a Magyar Királyság mellett tette le a voksát, de ez nem hatotta meg a tolvaj, rabló bandát. A mocskos antant Trianonnal az oláhoknak adta ajándékba az ősi magyar területet. December 1. a területtolvaj oláhok nagy nemzeti ünnepe, 1918-ban ezen a napon mondta ki egy román nemzetgyűlés Erdély elrablását. A székely nemzetgyűlés a Magyar Királyság mellett tette le a voksát, de ez nem hatotta meg a tolvaj, rabló bandát. A mocskos antant Trianonnal az oláhoknak adta ajándékba az ősi magyar területet. A világ bármely szegletében élő magyarnak, székelynek ez a gyászos dátum örök mementó kell, hogy legyen a nem nyugszunk bele szellemében. A világtörténelem legnagyobb igazságtalansága a magyar tragédia, amely semmi mással össze nem hasonlítható. Erdély elrablása része a trianoni folyamatnak, amelyben keresztre feszítették a világ egyik legrégibb népét, nemzetét, országát, és ezzel egy olyan, a világ további sorsát is meghatározó helyzetet teremtettek, amely a Mindent vissza! megvalósulásáig csak örökös ellentétek forrása lehet. Egy ország elrablása egy másik nemzeti ünnepe. Amíg Európa, illetve a világ nem oldja fel ezt a kibékíthetetlen ellentétet, addig nem léphetünk át egy hőn óhajtott jobb időszakba. „Erdély, Bánát és Magyarország összes románjainak meghatalmazott képviselői 1918. november 18-án (december 1-jén) nemzetgyűlésbe gyűlve Gyulafehérvárt kimondják a románoknak s az általuk lakott területeknek egyesülését Romániával.” A rezolúciók 3. pontja teljes nemzeti szabadságot hirdetett az együtt lakó népek számára azzal, hogy biztosította számukra az anyanyelven való szabad kormányzást, a saját közigazgatás létrehozását, a népesség számarányának megfelelő arányban való részvételt az ország kormányzásában, valamint a felekezeti autonómiát. A gyulafehérvári román nemzetgyűlés egy olyan állásfoglalást is tett, amely szerint nem ismerik el a belgrádi katonai konvencióban kijelölt demarkációs vonalat, hanem azt a vonalat tekintik határnak, amely a Szamos folyónak a Tiszába való ömlésétől Szegedig húzódik, jogot formálva ezáltal a korábban Aradon deklarált 26 magyarországi vármegye feletti hatalom gyakorlására. Így válik Erdély elvesztésének folyamatában a gyulafehérvári román nemzetgyűlés meghatározó állomássá. Az időközben létrejött román Kormányzótanács december 14-én adta át I. Ferdinánd román királynak a rezolúciók szövegét, amelyre a román király a következőképpen reagált: „A regáti, besszarábiai és bukovinai, ma már egyesült románok nevében mély elismeréssel fogadom a Kárpátokon túli testvéreinknek azt az elhatározását, amely befejezi a minden románok nemzeti egyesülését, és a román királyságnak a Tiszától a Dnyeszterig terjedő összes, románok által lakott területeit örökre egységesnek nyilvánítom. (…) Éljen az örökre egyesült Nagy-Románia!” December 24-én a Monitorul Oficial című hivatalos közlönyben két királyi dekrétum jelent meg. A 2671. számú királyi rendelet törvénybe iktatta a gyulafehérvári rezolúciók egyesülési rendelkezését (I. pont), a másik, a 3632. számú rendelet pedig hat törvénycikkben szabályozta a királyi román kormány és a Kormányzótanács viszonyát, jelentősen csökkentve utóbbi hatáskörét. A gyulafehérvári pontok és az erdélyi románok önigazgatásra vonatkozó elképzelései tehát már a kodifikáció során megsérültek, minthogy az egyesülési ponton kívül az összes többi általános, demokratikus és kisebbségi jogok biztosítása kimarad belőle. Nézzünk csak egy részletet a Gyulafehérvári kiáltványból: "Az új román állam megalakításának alapelveiként a Nemzet­gyűlés kinyilvánítja a következőket: 1. A teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő nép számára. Minden nép saját kebeléből való egyének által saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással. Minden nép a hozzátartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és az ország kormányzásában. 2. Egyenlő jogosultságot és teljes felekezeti szabadságot az ország összes felekezetének." © HunHír.info - www.hunhir.info