Túl könnyen nevezik az embereket apatikusnak.
„Az »egyéb közéleti tevékenységek« esetében jelentős az eltérés a különböző médiafogyasztási szokásokkal rendelkező csoportok között (ahol a különbség akár a ráfordított idő mennyiségéből is következhet). Emellett megállapítható, hogy a népesség körében általánosan jellemző az alacsony választási részvétel és bizalmi index, ugyanakkor ezekben az esetekben már nem ismert a médiafogyasztási szokások befolyásoló hatása.
Felmerül azonban a kérdés:
VALÓBAN AZ EMBEREK POLITIKAI APÁTIÁJÁNAK AZ EREDMÉNYE MINDEZ, VAGY MÁS ÁLL A DOLGOK HÁTTERÉBEN?
Marsh és munkatársai véleménye szerint túl könnyen nevezik az embereket apatikusnak. Álláspontjuk szerint a politikai részvétel – legyen szó választási részvételről, vagy egyéb tevékenységekről – nem tükrözi jól a választók politikai attitűdjeit. A csorba kiküszöbölésére a szerzők fókuszcsoportos interjúkat készítettek, amik megmutatták: bár alacsony a résztvevők politikai aktivitása, érdekli őket a politika. Hiszen nap mint nap érzékelik a politikai döntések hatásait – mindezt azonban csak passzív formában. Nem szólnak bele a közügyek alakításába, ugyanis véleményük szerint erre nincs lehetőségük. Úgy gondolják a »politikusok távoliak, és közönyösek irántuk« (Marsh, O’Toole, Jones, 2007, 211 o.). Ebből következően a társadalom egy jelentős része elidegenedik a politikától, a fennálló politikai rendszertől.
Legyen szó akár apátiáról, akár elidegenedésről, a végeredmény egy olyan társadalom, ahol az emberek többsége nem foglalkozik a közügyekkel, nem vesz részt a politikai élet alakításában. Ez pedig aláássa a modern demokráciát, amelynek alapja a részvétel és így maga a képviselet lenne. Annak érdekében, hogy megszüntethető legyen ez az állapot, érdemes lenne megismerni a háttérben meghúzódó ok-okozati viszonyokat.”
Rendben, de mi lesz? Mi az a bármi, ami jobb a mostaninál? És miért kell ezt két opcióra szűkíteni, miért árulózzák le rögtön a tiszások azokat, akik mégis el kívánnának indulni? Ungváry Zsolt írása.
Jeszenszky Zsolt egy hosszabb írásban megemlítette, hogy édesapja sajnos sátáni erőket szolgál.
Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az ellenséges vonalak mögé (ATV) is bemerészkedtünk a kormányzati szempontból legnehezebb témával (egészségügy).
Az elűzött sah fia Párizsból azt üzente honfitársainak, hogy „eljött a mi pillanatunk. Veletek vagyok. Építsük együtt ezt az új Iránt!”
„Polgárháborúban nincsenek emberi jogaink” – hívta fel Kis János figyelmét az ügyvéd.
Számomra egyértelmű, hogy nem elég, ha írok és beszélek az elnyomott kisebbségekért, a jelenlétemmel kell demonstrálnom, hogy innen tovább csak a testemen át.
A Budapest Pride-ot idén önkormányzati rendezvényként hirdették meg Karácsonyék.
A nyilatkozat enyhíti az Oroszországgal szembeni eddigi kemény kritikákat.
