Minél többet tudunk a politikáról, annál távolabb futunk tőle?

„Az »egyéb közéleti tevékenységek« esetében jelentős az eltérés a különböző médiafogyasztási szokásokkal rendelkező csoportok között (ahol a különbség akár a ráfordított idő mennyiségéből is következhet). Emellett megállapítható, hogy a népesség körében általánosan jellemző az alacsony választási részvétel és bizalmi index, ugyanakkor ezekben az esetekben már nem ismert a médiafogyasztási szokások befolyásoló hatása.

Felmerül azonban a kérdés:

VALÓBAN AZ EMBEREK POLITIKAI APÁTIÁJÁNAK AZ EREDMÉNYE MINDEZ, VAGY MÁS ÁLL A DOLGOK HÁTTERÉBEN?

Marsh és munkatársai véleménye szerint túl könnyen nevezik az embereket apatikusnak. Álláspontjuk szerint a politikai részvétel – legyen szó választási részvételről, vagy egyéb tevékenységekről – nem tükrözi jól a választók politikai attitűdjeit. A csorba kiküszöbölésére a szerzők fókuszcsoportos interjúkat készítettek, amik megmutatták: bár alacsony a résztvevők politikai aktivitása, érdekli őket a politika. Hiszen nap mint nap érzékelik a politikai döntések hatásait – mindezt azonban csak passzív formában. Nem szólnak bele a közügyek alakításába, ugyanis véleményük szerint erre nincs lehetőségük. Úgy gondolják a »politikusok távoliak, és közönyösek irántuk« (Marsh, O’Toole, Jones, 2007, 211 o.). Ebből következően a társadalom egy jelentős része elidegenedik a politikától, a fennálló politikai rendszertől.

Legyen szó akár apátiáról, akár elidegenedésről, a végeredmény egy olyan társadalom, ahol az emberek többsége nem foglalkozik a közügyekkel, nem vesz részt a politikai élet alakításában. Ez pedig aláássa a modern demokráciát, amelynek alapja a részvétel és így maga a képviselet lenne. Annak érdekében, hogy megszüntethető legyen ez az állapot, érdemes lenne megismerni a háttérben meghúzódó ok-okozati viszonyokat.”