Amit szabad Jupiternek

„Donald Trump néha tényleg úgy viselkedik a diplomáciában, mint elefánt a porcelánboltban. No nem az esetlensége miatt. Az amerikai elnök nagyon is tudja, mit csinál. Inkább a pusztítóereje miatt. Ha egyszer megindul, nem nézi, ki kerül ormótlan talpai alá. És ugyan ki állítaná meg az elefántot? Zoológiai ismereteim hiányosak ugyan, de még A dzsungel könyvéből is az rémlik, hogy ezzel se tigris, se kígyó – se medve, se sárkány, se teve – nem próbálkozna. (...)

Donald Trump döntése korántsem csak Izraelről és Palesztináról szól. A diplomácia gyakran tényleg olyan, mint a törékeny porcelán, amelyet az igazság darabjaira zúzhat. Ha az amerikai elnök tényleg a realitásokra kíváncsi, akkor alaposabban is szétnézhetne a világban. Mondjuk ki az igazságot, hogy már Oroszország része a Krím félsziget? Keressem a térképen az Észak-ciprusi Török Köztársaságot? Mi a helyzet Tajvannal? Az nem bántja az elnök úr igazságérzetét? A hasonlóan kényes konfliktusokat még hosszan lehetne sorolni, ám Donald Trump, nyilván nem véletlenül, a jeruzsálemi status quót bolygatta meg. Ha nem is ész nélkül, de erőből. Mert megteheti. A világ maradéka meg megjegyezheti: amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek.”