A nemzetközi szint azonban sosem teljesen kiiktatható, s ez nem is baj. Nemzetközi szerződések, egyezmények, megállapodások, államszövetségek, szövetségi államok mindig is voltak, mióta világ a világ. Mint feljebb írtam, a Minority SafePack javaslatcsomagja nem egy erős szabályozást irányoz elő,az nem is egy teljesen új szabályozást, amit Brüsszel nyomna rá a tagállamokra. Pusztán finomhangolásokról van szó, amelyek összességében segítenék a nemzeti kisebbségeket, ráadásul az MPS megmarad a kisebbségi jogok egyéni jogi oldalról való megközelítésénél.
Egyébként meg azt gondolom, hogy nem kell félni attól, hogy megpróbáljuk a kurrens, bevándorlókkal és alternatív életmódot folytatókkal elfoglalt nemzetközi miliőbe betuszkolni a saját agendánkat, s megpróbálni, ha nem is lecserélni az említett témákat, de odatenni melléjük azt, ami nekünk fontos.
Emberi jogok?
Miközben egyesek a végtelenségig terjesztenék a körüket (emberi jogi fundamentalizmus), a kutatás másik iránya, az emberi jogi megközelítés abszolutizálásának hátrányait emeli ki, mint ami eljogiasítja a politikát. Alasdair MacIntyre kommunitárius filozófus szerint pedig emberi jogok nem is léteznek. Mary Ann Glendon híres kötete, a Rights Talk arról szól, miként szegényíti vitáinkat a kizárólagos emberi jogi nyelvezet. A balos filozófiai kritikák szerint (Richard Rorty) az emberi jogok hasznos találmányok.
Az emberi jogok elméletének fő kérdése az, hogy azok honnan származnak. Az emberi jogok nem a felvilágosodás vagy a modernitás találmányai, az ember (vagy legalábbis az emberi közösségek, a nép) természetéből és Istentől fakadó jogairól a középkorban is voltak elképzelések. Nyilván nem a levegőből szerezzük az emberi jogokat, ekkor valóban maximum emberi találmányok. A keresztényeknek viszont lehet egy magától értetődő megoldása: az emberi jogok Istentől származnak. Csak ekkor a tartalmuk nem ugyanaz lesz, mint a posztmodern verziókban.
Akárhogy is, az emberi jogi nyelvezettel szembeni fenntartások esetén sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ma a politika és az érdekérvényesítés ezen a diskurzuson belül zajlik; akkor pedig használjuk ki, amire lehet.
A szülőföldön maradás és az anyanyelv használata, a saját hagyományaink szerinti élet ott, ahol azok valóban hagyományosak és bevettek, kétségtelen sokkal alapvetőbb emberi jog, mint a világ másik felére vándorlás. Ennek kellene tehát az elsőnek lennie, de hangsúlyozom, az őshonos kisebbségek helyzetének javítása nem zárja ki mások helyzetének a javítását sem.
Az viszont kétségtelenül képmutató helyzet, amikor az EU nagy dérrel-dúrral foglalkozik bevándorlók ügyeivel, emberi jogokkal és hasonlókkal, de az őshonos kisebbségektől fél, mint a tűztől, miközben a nemzeti kisebbségek jogai is értelemszerűen egyéni emberi jogok. Ezen változtatni kell.
Nem tudom, a Fidesz-kampány hangütése nem számít-e diametrikusan ellentétesnek a Minority SafePack célkitűzéseivel, és okoz-e ez hatékonységi dilemmákat a kampánystábban. De akár igen, akár nem, a Fidesz-KDNP nem engedheti meg magának, hogy kihátrál, pontosabban be sem áll a Minority SafePack mögé, amit nagy erőkkel kellene reklámozni. 2004 után mindenesetre erkölcsi kötelessége a kormánypártoknak, hogy felvállalják a Minority SafePacket háttérben és előtérben egyaránt, különben oda a hitelesség.
A Minority SafePacket itt tudja aláírni.