Nehéz azt mondani, hogy válogatás nélkül, esetleg valamiféle személytelen kvóta alapján befogadó szeretettel készítsük elő azoknak az útját, akik holnap esetleg ellenünk fordulnak. Interjú.
„Ha nem bánja, »ugyorgyunk« napjaink közéleti történéseire. Milyen orgánumokból tájékozódva alakítja ki a véleményét?
Megvallom, nemigen figyelem a napi eseményeket. A lapok közül a Heti Választ követem rendszeresen, egyébként rendtársaim beszélgetéseire hagyatkozom, és csak akkor olvasok el egy-egy cikket innen-onnan, ha felhívják rá a figyelmemet. Ezt nem is akarom feladni, mert így nem veszek el a lényegtelen hírek tengerében.
Mely híreket most a migránskérdés uralja. Ön például visszaküldte a nemzeti konzultációs ívet a Soros-tervről?
Igen. Alaposan elgondolkodtam a kérdésen, azt is mérlegre téve, hogy a nyugati országokban, ahol már csak a súlyosabb munkaerőhiány miatt is nagyobb a fogadókészség, másként állnak a bevándorlókhoz. Mi viszont megszenvedtünk tatárt, törököt, szovjet csapatokat, Trianont, ezért jobban átérezzük, mennyire védeni kell a magyarságunkat. Nehéz tehát azt mondani, hogy válogatás nélkül, esetleg valamiféle személytelen kvóta alapján befogadó szeretettel készítsük elő azoknak az útját, akik holnap esetleg ellenünk fordulnak.
Ferenc pápa viszont inkább a befogadásra buzdít.
Érthető, hogy egy Dél-Amerikában felnőtt ember máshová helyezi a hangsúlyokat, de a bajok fokozódásával talán ő is jobban át fogja érezni azoknak az érveit, akik más történelmi tapasztalatot hordoznak a zsigereikben. Sőt ha nyilatkozatait figyelmesen elolvassuk, láthatjuk, hogy tisztában van a nyakló nélküli migráció veszélyeivel, és hangsúlyozza, hogy egyik országnak sem kell a teljesítőképessége határait meghaladó mértékben befogadnia menekülteket.
A pápa arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes kormányok migránsügyben politikai okokból hergelik az embereket. Amikor Őcsényben kiszúrták egy panziós autójának kerekét, mert szállást akart adni menekülteknek, magyar püspökök is szóvá tették a kormányzati kampány vadhajtásait.
Magam is szomorúan hallom ezeket a híreket, és a Heti Válaszon is látom, hogy például ilyen kérdésekben egyre kritikusabb a kormánnyal. Ezeket a cikkeket egyetértéssel olvasom, de annak is örülök, hogy a lap nem vett 180 fokos fordulatot, és eddigi értékeit megőrizve ír, szükség esetén bírálóan a hatalmon lévőkről. Nem szívderítő látni, hogy manapság a parlamenti többséghez a leegyszerűsített üzenetekre különösen fogékony tömegek szavazatát kell megnyerni, olykor nem a legfinomabb eszközökkel. Ennek sajnálatos következményeként viszont az árnyaltabban gondolkodók hajlamosak elveszíteni bizalmukat abban a kormányban, amelynek politikájával amúgy egyetértenek.”
A teljes interjút a Heti Válasz december 21-i számában olvashatják.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A 670 ezres megtekintésnél járó interjú kereteit egy reality-jellegű koncepció adta.
Magyar Péter új elmélete szerint az USA alelnökének látogatása csak egy dolgot jelenthet.
Természetesen megint őket kiáltották ki félelemkeltőknek és szélsőségesnek, nem a bűnözőket.
Először is hadd kezdjem azzal, amivel a Szabó Bence cikkel lényegében befejeztem.
Winston Marshall a brit és a magyar bevándorlási helyzetet hasonlította össze.
Csak egy nemzeti kormány tudja fenntartani az eddigi migrációs politikát.
Az ukrán külügyi szóvivőnek már gyanúsítottja is van.
Az már biztos, hogy a keresett személyt őrizetbe veszik, a kérdés csak az, hogy a nyomozás néhány napig vagy hónapokig tart-e.
