Megszólalt Kelemen Hunor a román elnökválasztás után: felvázolta az RDMSZ előtti időszakot
A romániai államfőválasztás első fordulóját követő urnazárás után a szövetségi elnök rövid sajtónyilatkozatában elmondta: „a ma este csak a máról szólt”.
A nemzeti kisebbségeknek 99 éve megígért szabadság, jogegyenlőség és területi autonómia mind a mai napig nem valósult meg.
„Bár egyre több józan hang figyelmeztet arra keleti szomszédunknál, hogy a »nagy egyesülés« egy év múlva esedékes centenáriumán a magyaroknak és a románoknak el kellene viselniük a másik örömét és a másik bánatát, nem túl kedvezőek az előjelek. Sok román politikus szerint Románia homogén nemzetállam, ahol nem államalkotó tényezők, legfeljebb egzotikus színek a nemzeti kisebbségek, ergo a román hatalmi elit hallani sem akar »etnikai elvű« területi autonómiáról. Baljós üzenete van annak is, hogy Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét meg akarják fosztani román állami kitüntetésétől, mert egy lapinterjúban azt merte mondani: a románságnak el kell fogadnia, hogy az erdélyi magyarok nem tudják és nem is akarják megünnepelni az Erdély Romániához csatolását kimondó 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat centenáriumát. Az sem kimondottan »testvéri üzenet«, hogy a román szenátus elutasította az RMDSZ törvényjavaslatát, amely hivatalos ünneppé, egyben szabadnappá nyilvánítaná március 15-ét a romániai magyarok számára.
Hogy mennyire nem őszinték és jóhiszeműek a vezető román politikusok, az is mutatja, hogy Bukarest az elsők között utasította el Katalónia egyoldalú függetlenségi nyilatkozatát, mondván, »a nemzetközi jog nem tesz lehetővé területmódosítást az illető ország beleegyezése nélkül«. Márpedig 1918. december 1-jén a gyulafehérvári nagygyűlésen az Erdély és Partium összlakosságának csak valamivel több mint felét alkotó románok küldöttei egyoldalúan, az őshonos magyarok, németek és más nemzetiségűek megkérdezése és beleegyezése nélkül mondták ki az összes, románok által is lakott területek egyesülését a királyi Romániával. Az egyoldalú, illegitim, így érvénytelen határozatot királyi dekrétummal iktatták törvénybe, majd az első világháborúban győztes imperialista hatalmak a trianoni diktátummal ütöttek pecsétet a katonai intervencióval történt román területfoglalásra.
A nemzeti kisebbségeknek 99 éve megígért szabadság, jogegyenlőség és területi autonómia pedig mind a mai napig nem valósult meg. Ezt kellene a magyaroknak ünnepelni?”