Jövőre lesz nyolcadik éve, hogy csökken az államadósság

„Mennyire tekinthető optimálisnak az adósságszerkezet?

Az adósságszerkezet átalakult az elmúlt években, a jelenlegi már alapvetően optimálisnak tekinthető a hozamot és a kockázatot figyelembe véve. Idén az államadósság-kezelés kitűzött céljai teljesültek, hiszen csökkent az adósságráta és a devizaarány – az ÁKK adósságán belül a tavalyi 25-ről 22 százalékra –, és mint említettem, fejlődött a lakossági állampapírpiac is. Itt jegyezném meg, hogy 2018 lesz sorrendben a nyolcadik olyan esztendő, amikor csökken az adósságráta. A hozamok is a tervek szerint csökkentek, és idén először fordult elő, hogy a nagybani piacon negatív hozamot fizettünk a befektetőknek, azaz ebben az esetben a hitelezők finanszírozták a költségvetést. A hozamok nemcsak a korábbi évekhez képest csökkentek rekord alacsony, két százalék körüli szintre, de a régió más országaihoz képest is. Lengyelországot például a három jelentős hitelminősítő két fokozattal magasabb besorolásban tartja, mint hazánkat, viszont a hozam három-három és fél százalék. Vagyis a piac stabilabbnak, és finanszírozhatóbbnak tartja a magyar adósságszerkezetet a hitelminősítőknél. Itt megjegyzem, hogy az új eurókötvényünk piaci árai alapján két osztályzattal magasabb besorolás lenne indokolt (BBB– helyett BBB+) annál, mint amit a hitelminősítők jelenleg érvényben tartanak.

Melyek a legkedveltebb állampapírok, és mennyire terjedtek el a hosszabb futamidejű kötvények?

A lakosságiaknál a Prémium Magyar Állampapír volt idén a legkelendőbb, a második helyen szerepel a Kétéves Magyar Állampapír, ugyanakkor például a féléves futamidejű iránt csökken a kereslet. Az idén vásárolt lakossági papírok háromnegyedénél egy évnél hosszabb a futamidő. Ennek hátterében leginkább az áll, hogy aki hosszabb távon fektet be, nagyobb hozamot ér el, másrészt emelkedett a lakosság elkölthető jövedelme, így megtakarításokra, ezzel együtt az államadósság finanszírozására is több pénz jut. Az inflációkövető Prémium állampapír esetében jelentős vásárlói kör a negyven év alatti korosztály. A lakossági állampapírpiacon egyébként a vásárlók 82 százaléka magánszemély, de önkormányzatok és egyházi szervezetek is jelentős vevők.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a napokban elmondta, a belföldi befektetők előretörésével az állam kevésbé kiszolgáltatott a pénzügyi piacok hangulatváltozásainak. Mennyire kockázatos, ha külföldiek finanszírozzák döntően az államadósságot?

Mindig a mérték a lényeg, hiszen szükségesek a külföldi finanszírozók. A közel 27 ezermilliárd forintos államadósság egészét nem is tudnák hazai befektetők finanszírozni, viszont törekedni kell arra, hogy a belföldiek részaránya növekedjen. Idén például az ország külföldi adósságának 63 százalékát belföldi befektetők finanszírozzák, míg 2011-ben ez az érték még pont fordított, 31 százalékos volt. Ha a nemzetközi piacokon és a tőzsdéken jó a hangulat, akkor ömlik a pénz hozzánk is, ez azonban változékony. Ha túl sok a külföldi befektetők által birtokolt állampapír állomány, az kockázatot jelent. Elég ehhez, ha romlik a nemzetközi piaci hangulat, vagy egy külföldi jegybank kamatot emel, ami arra kényszerítheti a befektetőket, hogy minél gyorsabban kivonják innen a megtakarításaikat. Például az amerikai Federal Reserve megemelte a múlt héten az irányadó kamatot másfél százalékra.”