Nincs székely nemzet

A napokban vált biztossá, hogy a Nemzeti Választási Bizottság döntése után indulhat az aláírásgyűjtés a székelyek honos népcsoporttá nyilvánításáról. Érdemes néhány percet vesztegetni arra, hogy a kezdeményezők személyét kissé jobban megismerjük. Ha világosan látjuk, kik azok a fáradhatatlan hazafiak, akik képesek honfiúi érzületből, két lábbal a székely-magyar érdekekbe beleszállni, akkor az ügy komolyságáról is képet alkothatunk.

Az ötlet mögött a Székelyek Világszövetsége áll, annak Dallasban élő vezetője, András Mihály lapunknak korábban vázolta a szövetség világnézeti credoját. Partos Bence kollégánk interjúja

Akkor András Mihály elmondta, amennyiben Magyarországon honos nemzetiség lesz a székely, úgy két éven belül Székelyföld autonómiát nyer. A magyarországi bejegyeztetés az első lépés ahhoz, hogy Romániában is elismerjék a székelyeket mint önálló nemzetiség. A zavaros hátterű és ideológiájú szervezet ötlete nyomán Váradi Barna magánszemélyként nyújtotta be a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló kérelmet, az ő személyénél kell kicsit hosszabban elidőzni.

Váradi eredeti neve Csibi Barna volt, e néven vált ismerté Erdély-szerte, mint főállású bajkeverő. Többek között Csibihez fűződik az az akció is, amely során egy plakátot helyeztek ki a csíkszeredai Nagyrét utcában, az alábbi szöveggel: „Szégyelld magad, már megint zsidónál vásároltál!” A plakátos performansz jól mutatja, hogy Barna milyen jó érzékkel ismeri fel a magyarságra leselkedő veszélyeket, torkán ragadja a problémát. Csíkban és Szélkelyföldön a zsidók közmondásosan sok bajt okoznak. Ezt különsen könnyű elhinnünk, ha semmit nem tudunk a székely szombatosok történetéről. Az igenis valós román fenyegetettséget azonban úgy igyekezett enyhíteni, hogy nyilvánosan elégetett egy Avram Iancut jelképező bábut, amivel a székely függetlenség ügyének a románok tömegeit nyerte meg egy csapásra. Miután a románok figyelmét sikerült a székelyekre terelni, ő lelépett a színről és újabb kihívásokat keresett. Kárpátalján folytatta „nemzetmentő” munkáját, valamiféle ruszin autonóm terület kialakításán dolgozott, izgatottan várjuk az eredményeket ez ügyben is. Hogy miből tartja el magát, illetve a kárpátaljai kalandra miből volt pénze, azt egyelőre homály fedi, gyaníthatóan itt is visszaköszönne a mikoradományok meséje, ha utánajárnánk.

Félek, itt arról van szó, hogy a magyarországi nemzetiségeknek járó állami támogatásra szeretnének rákönyökölni, ugyanis az egész felhajtás a székelyek ügye szempontjából irreleváns. 

A kezdeményezés értelmi szerzői nyitott kapukat döngetnek a székelyek külön nemzetiségként való elismertetésére – Romániában. A 2011-es népszámlálás alkalmával

Erre készséget megközelítőleg ezer ember érzett a 650 ezer erdélyi székelyből. A látványos bukás után a románok sem firtatták tovább a dolgot, az eredmények összesítésekor hozzá is csapták azt az ezret a többi magyarhoz.

Az Erdélyben élő székelyek maguk döntöttek úgy, hogy nem kívánnak külön nemzetiséggé válni, az igazsághoz hűen magyarnak vallották magukat. Azt nem kétlem, hogy Magyarországon is lehet ezer holdkórost keríteni, aki majd székely nemzetiségűnek vallja magát, de kis energiaráfordítással bárhol lehet keríteni ugyanennyi embert, aki márklár vagy gizmó nemzetiségűnek adja ki magát.

Kérdéseket vet fel az is, hogy miért éppen Magyarországon kívánják nemzetiségként bejegyezteteni a székelyeket. A székelyek Magyarországon a többségi társadalom tagjai, ugyanazt a nyelvet beszélik, ugyan az a kulturális és etnikai hátterük. A külön nemzetiségként való elismerés egyik feltétele, hogy a kérvényezőknek a többségitől eltérő anyanyelvvel kell rendelkezniük.

Ahogy a magyarországi nemzetiségi törvény meghatározza a nemzetiséget, az nem vonatkoztatható a székelyekre. 

Nem létezik székely nemzet vagy nemzetiség, csak egy magyar nemzet van. A magyarság egységes, de kétségtelenül sokszínű. Létezik székely identitás, azonban az nem különbözik a Kárpát-medence többi lokális magyar identitásától. Ezek nem képeznek külön nemzetiséget, a kis különbségek ellenére is mind magyar nemzetiségűek vagyunk.

A kezdeményezés sikere esetén a gyurcsányisták és a románok igazolva látnák magukat, hiszen ők mindig is mondták, hogy ezek a székelyek nem magyar nemzetiségűek. Tavaly Sepsiszentgyörgyön, a december elsejei nemzeti provokáción egy román pópa hagymázas fejtegetésben agitált a mellett, hogy a székelyek vallják be maguknak románságukat. Nem lehetnek magyar nemzetiségűek, ha nem ferde a szemük és nem sárga a bőrük. Ők dákok, erről meggyőződhetnek, ha belenéznek a tükörbe.

Amennyiben Magyarországon a magyartól külön álló nemzetiségnek ismerik el a székelyeket, onnan csak egy lépés, hogy a románok is ugyanígy tegyenek. Minek a székelyeknek magyar nyelvű oktatás, ha ők nem is magyarok? Kulturális és nyelvi jogaink kerülnének veszélybe, a románosító törekvések pedig minden eddiginél nagyobb lendületet kapnának Székelyföldön.