A felsoroltak alapján Magyarország – kiegyensúlyozott értékelésen alapuló – éves teljesítménye: gyenge-közepes, az »osztályátlagtól« elmaradó és a legtöbb területen romló. A 2018-as választások előtt társadalmunkat a fejlődést meghatározó ágazatok leromlása és a minőségileg fontos területek eróziója jellemzi. Az évről évre kiosztott bizonyítványok folyamatos lecsúszást jeleznek: éltanulókból fokozatosan a közepesek csoportjába, majd onnan a sereghajtók közzé kerültünk.
Az eredmények mégsem jeleznek azonnali krízist, nem várható, hogy országunkat évismétlésre buktatnák. A polgárokban kialakuló általános képet az előbukkanó pozitív illetve negatív várakozások színezik. A választó soha nem a kiegyensúlyozott mutatószámok szerint ítél. Inkább pillanatnyi benyomásai alapján dönt, amely viszont – a kormányzat »szavazatvásárlási« akcióival – könnyen manipulálható. A választás felé közeledve azután maradék tárgyilagosságát is felülírja a félelemkeltés hatása. Politikailag minél kiélezettebb a helyzet, minél felfokozottabb a hangulat, annál kevesebb a fogadókészség a mértéktartásra. Az előttünk álló hónapokban az objektivitást kínáló kiegyensúlyozottság csak vágyálom marad.”