Az ország esik szét, a miniszterelnök meg sehol – kiakadt a brit lap
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
Az eredmények mégsem jeleznek azonnali krízist, nem várható, hogy országunkat évismétlésre buktatnák.
„A kiegyensúlyozott értékeléshez elengedhetetlen – az előzőekben hivatkozott »eszköz« jellegű célok mellett – a polgárok életérzését végső fokon formáló tényezők tekintetbe vétele:
egyenlőtlenség (Világbank): belesimul az osztályátlagba, de romló,
társadalmi mobilitás mértéke (TÁRKI): csökken, míg a perifériára szorulás veszélye nő,
egészségben leélhető évek száma (KSH): »osztályátlagtól elmaradó« és csak lassan nő.
társadalmi dezorganizáció, bűnözés, öngyilkosság (KSH): a helyzet rossz, de enyhén javuló.
A felsoroltak alapján Magyarország – kiegyensúlyozott értékelésen alapuló – éves teljesítménye: gyenge-közepes, az »osztályátlagtól« elmaradó és a legtöbb területen romló. A 2018-as választások előtt társadalmunkat a fejlődést meghatározó ágazatok leromlása és a minőségileg fontos területek eróziója jellemzi. Az évről évre kiosztott bizonyítványok folyamatos lecsúszást jeleznek: éltanulókból fokozatosan a közepesek csoportjába, majd onnan a sereghajtók közzé kerültünk.
Az eredmények mégsem jeleznek azonnali krízist, nem várható, hogy országunkat évismétlésre buktatnák. A polgárokban kialakuló általános képet az előbukkanó pozitív illetve negatív várakozások színezik. A választó soha nem a kiegyensúlyozott mutatószámok szerint ítél. Inkább pillanatnyi benyomásai alapján dönt, amely viszont – a kormányzat »szavazatvásárlási« akcióival – könnyen manipulálható. A választás felé közeledve azután maradék tárgyilagosságát is felülírja a félelemkeltés hatása. Politikailag minél kiélezettebb a helyzet, minél felfokozottabb a hangulat, annál kevesebb a fogadókészség a mértéktartásra. Az előttünk álló hónapokban az objektivitást kínáló kiegyensúlyozottság csak vágyálom marad.”