„A hazai művészvilág meghatározó alakjainak kiállása revelatív erejű. A szexipari vállalkozók morális értelemben semmivel sem különbek a körúti futtatóknál. A kiszolgáltatott embereken nyerészkedők részéről olcsó kifogás a beleegyezés. A prostitúció a szexuális erőszak társadalmilag megtűrt formája. A Puncs.hu létrehozásához közpénzt is bevonó tulajdonos védekezése átlátszó. Miközben Weiler az anyagi igények őszinte kimondásával takarózik, a »társkereső« éppen a szociális drámát hallgatja el. A sugar baby kapcsolatok a hatalmasok és alárendeltek viszonyára épülnek. Az erre kényszerülők egy jobb élet reményében menekülnek tehetős férfiakhoz. Noha a szexmunkának sokféle típusa létezhet, az érintettek mindegyike lelki és fizikai integritását bocsátja áruba.
Az áldozathibáztatók örökzöld érvei nem adnak felmentést. A pénzért, jólétért, karrierért kierőszakolt aktust az esetek többségében a magasabb státusúak kezdeményezik. Az egyenlőtlen kapcsolat lényege, hogy az erősebb fél diktálja a feltételeket. A szereposztó dívány és a nők tárgyiasítása egyaránt társadalmi termék. Az aszimmetrikus viszonyok népszerűsítéséhez a kereskedelmi televíziók is hozzájárulnak. A Viasat3 Feleségek luxuskivitelben című műsora egyszerre korbácsolja fel a nőellenes indulatokat és teszi elfogadottá a kitartottságot. Autonóm minták helyett azt sugallja, hogy a nők csupán gazdag férfiak szexuális segédeszközeként érvényesülhetnek. Nem véletlen, hogy a Puncs.hu a valóságshow kiemelt támogatója. Ahogyan a párkapcsolati erőszak, úgy a nők elnyomásának rafináltabb módjai sem kizárólag az iskolázatlan rétegek sajátosságai. A kerítőoldalak marketingkampánya világszerte egyetemista és főiskolás fiatalokat vesz célba.”