Teherbe! – A KDNP plakátok rendhagyó műelemzése

„Ezerszer írtunk erről, kicsit lerágott csontnak is tűnik, hogy a gyerekvállalás az bizony két embernek a döntése, felelőssége, vállalása. Az ezer vak komondor országában ez, mondjuk, nem annyira eredendően egyértelmű, mint a messzi, jóval fejlettebb északon, ahol nem ördögtől való, ha a férfi is otthon marad a gyerekkel, miután az asszony világra hozta (mármint nem a férfit, hanem a gyereket). Sőt, egyes kutatások szerint annak a férfinak jóval ritkábban jut eszébe elhagyni a családját, aki pici korától fogva többet foglalkozott a gyerekkel. Illetve olajozottabban és természetesebben működnek a patchwork-családok is. Valahol például az sem furcsa, hogy melegek örökbe fogadhatnak (bizonyított tény, hogy a gyerek nem lesz homoszexuális, amiért azt látja otthon, csak elfogadóbb), illetve bizonyos országokban más nő is kihordhatja a gyerekedet, azaz nem ütközik törvénybe a béranyaság intézménye, ami pedig azoknak a nőknek segít, akik valamilyen betegség miatt nem képesek kihordani a gyereküket (mint például én). 

Persze idehaza mi ezektől a dolgoktól nagyon távol vagyunk (sajnos hál' istennek), mint az univerzumnak a legtávolabbi pontja a Naptól, pedig a tudósok szerint az nem itt van a szomszédban. Mégis, mennyire felesleges kiakadni ezeken az »internetes plakátokon«, hiszen csak azt adhatják nekünk, ami az egész rendszerüknek a lényege: betokosodott, maradi, áldozathibáztató, nőgyűlölő, patriarchális, megszégyenítő, buta és kicsinyes narratívákat. 

Mégis, úgy éreztem, elemeznem kell őket, mert szórakoztat. És mert tudom, hogy te is keresed az értelmüket. Legalább ennyi haszna legyen. Szóval: következzen ez a négy műremek, és az, ami mögötte van. Úgy értem, igazából.”