Zsák krumpliból innovátor?

„A közösségi média a leglátványosabban növekvő szegmense az újmédiának, melyben a fogyasztókat bevonják a tartalmak előállításába és terjesztési folyamataiba. Az alkalmazásoknak köszönhetően bármikor utánajárhatunk a legfrissebb híreknek és történéseknek, így elsődleges információs forrássá váltak. A legnagyobb felhasználói bázissal rendelkező social media platformok a Facebook, Twitter illetve a tumblr, mely oldalak tartalomgenerálásuk tekintetében kimagaslanak a többi platform közül. Ezek az oldalak, habár nem a hírek közlésére és terjesztésére szolgálnak alapvetően, de egyre nagyobb szerepet kapnak benne. Ennek oka, hogy sokkal személyesebb, jobban megérint, ha egy ismerősöm oszt meg valamit, és nagy valószínűséggel az egyéni és az ismeretségi közösség értékrendje és érdeklődése hasonló.

Ezek alapján a felhasználó összerakhatja azt az információhalmazt, amely kielégíti napi hírigényét, anélkül, hogy nagy hírportálok oldalaira kattintanának. Ennek viszont óriási hátránya, hogy a fogyasztó csak az övéhez hasonló véleménnyel találkozik, így a valóságnak csak egy részét vagy torzult formáját ismeri meg és a konstruktív vita lehetőségét elfojtja. Az információterjedésben újra felértékelődött a kisebb közösségekben, a személyes kapcsolathálókban betöltött szerep, ezzel együtt értékelődött fel a véleményvezérek szerepe is, akik jelentős hatást gyakorolnak társaik gondolkodásmódjára és cselekedeteire. A »Facebook-buborék« tehát egy saját világképet alkot, eltörli a korábban tömegmédiára jellemző alternatív valóságok egymás mellett élését. Nincs meg tehát a közösségi médiában az a közös alap, amit korábban a hagyományos média biztosított fogyasztói számára.

Végtelenül fontos, hogy ezekkel a változásokkal tisztában legyünk, ugyanis a politikához hasonlóan, ha a nap minden percében nem is, de a különböző médiahatások folyamatosan végigkísérnek minket életünk során. Az újmédia által kiegészített döntéshozatal, értékközvetítés és az információszerzés a politikai értékkifejezés és -választás alapkövévé nőhetik ki magukat. Egészen más politikai valóságot lát az, aki halad a technológiai változásokkal, minél több forrásból tájékozódik – olyanból is, ami nem a szíve csücske – és aktivizálódik, mint az, aki egy zsák krumpliként várja a fél 7-es híradót a kedvenc csatornáján.”