Bevásároltak a románok: amerikai lopakodók fognak járőrözni a Kárpátokban
32 darab ötödik generációs F–35-ös harci repülőgép érkezik a szomszédos országba.
Így állnak a dolgok Erdélyben. Csigalassúsággal fejlődik az infrastruktúra még ahhoz az országhoz képest is, amely eleve alaposan el van maradva Európától.
„A román politikusok különben nem félnek nagyokat mondani. Mihai Tudose kormányfő legutóbb a Ford képviselőinek ígérte meg szemrebbenés nélkül az A1-est craiovai leágazással a mandátuma végére, 2020-ig, csak nyissák meg új gyárukat. Az eredetileg 2012 végére ígért észak-erdélyi sztráda állapotáról jobb nem is beszélni. 52 kilométer járható belőle, és bár elkészült egy újabb tíz kilométeres szakasz Gyalu és Nádas között, nem tudják átadni, mert elfelejtették hozzá a hidat a Szamoson. Hogy mikor lesz teljesen készen a magyar határtól Marosvásárhelyig tartó pálya, azt talán évtizedekben lehet csak megtippelni. A Magyarországnál két és félszer nagyobb területű Romániában egyébként összesen 753 kilométernyi sztráda van, amivel keleti szomszédunk sereghajtó az európai uniós tagországok között.
Nem csak autópályákból van hiány. Erdély a félig kész vagy műszaki okok miatt leállított repülőtereiről is híres. Utóbbi a marosvásárhelyi légikikötő, amelynek hibás kifutópályáját végre elkezdték felújítani. A kivitelezőnek 108 nap áll rendelkezésére a munkálatok elvégzésére, de nagy kérdés, hogy a rövidesen beköszöntő erdélyi télben hogyan tudnak minőségi munkát végezni. A nemzetközi repülőtéren 2015-ben 336 ezer utas fordult meg – idén pedig egy sem. Erdély legforgalmasabb repülőtere egyébként a brassói lehetne – ha hagynák Bukarestben. A megyei tanács saját költségén három éve megépítette a vidombáki repülőtér vadonatúj kifutópályáját, amely nagy gépek fogadására is alkalmas. A pénzük azonban elfogyott, így a terminál épületéhez hozzá sem fogtak. A román kormány egyetlen lejt sem adott erre. A politikusok jól tudják, hogy ha elindulna a brassói légikikötő, az a bukaresti Otopenitől vonna el forgalmat, és ezt minden eszközzel próbálják akadályozni. Ez azért is nagy kár, mert a légikikötő alig negyven kilométerre van Sepsiszentgyörgytől, így a háromszéki magyarokat is összekötné a nagyvilággal.
Így állnak a dolgok Erdélyben. Csigalassúsággal fejlődik az infrastruktúra még ahhoz az országhoz képest is, amely eleve alaposan el van maradva Európától.”