Szabad-e megverni egy újságírót?

„Szóval megengedhetetlen, ha egy vendéglátóhelyen a személyzet fizikailag bántalmaz valakit. És mivel mindannyian találkoztunk már a primitív, bunkó kidobókkal, nem kérdés, hogy alapból az áldozattal szimpatizálunk. Utóbbi – érthetően – úgy is állítja be utólag az esetet, mintha csupán jogos sérelmét próbálta volna kulturáltan rendezni (panaszkönyv elkérése, stb.). Hogy vajon tényleg így volt-e? Valószínűleg sosem fogjuk megtudni. Nem fognak előkerülni az incidenst dokumentáló, eleve hang nélküli felvételek. A KFC-nek sem érdeke a további szarpofozás; korrektül, profin le is zárták az ügyet a maguk részéről, a megfelelő alkalmazottak felfüggesztésével, az 500 ezres jótékonykodással. (Utóbbi egyébként ügyes húzás, s összességében mindkét fél számára nagyszerű image-építő, igazi win-win.) Ha a belső vizsgálat esetleg ki is deríti, pontosan mi történt, az már cégen belül marad, nem fogunk róla a médiában olvasgatni, és addigra már nem is fog senkit érdekelni a történet.

Anno a nyolcvanas évek végén, amikor a kommunista rendszer már csak árnyéka volt önmagának, március 15-ére az SZDSZ szamizdat-hősei szokás szerint odahívták a világsajtót, hogy megmutassák, ahogy megverik majd őket a rendőrök. Utóbbiak erre azonban már nem voltak hajlandóak (bizonyára más volt már a pártutasítás), és minden provokáció ellenére csak annyit mondtak: »Demszky Úr, itt ma nem lesz verés«. Bár verés nem lett, de a média, a nyilvánosság erős fegyver volt akkor is, ma is. És különösen erős, ha alapvetően igazunk van. Fizikailag nyilván Dávid és Góliát küzdelme zajlott volna az újságíró és a kidobó között, így a felvétel és ennek nyilvánosságra hozatala kifejezetten okos módszer. A személyes beszámoló pedig vérprofi újságírói munka, minden részletében kiválóan kidolgozva. Benne a sejtetéssel, hogy felismerték, hogy Index-es (és talán ezért is verték meg), frappánsan beleszőve a whisky-kóstolót is (»de azért nem voltam részeg«), az pedig különösen ravasz, hogy direkt »csak« a Facebook-on írta meg, hiszen borítékolható volt (sőt, talán előre megbeszélt), hogy az anyagot majd átveszik a haveri médiumok, s így kap szélesebb nyilvánosságot. Ügyes, na.”