Na álljunk meg: ha Ausztriába jössz, tiszteletben kell tartanod a Mikulásunkat!
Alsó-Ausztria a sarkára áll: kereszteket a falra, szentek ünnepeit az óvodákba! Francesca Rivafinoli írása.
A modern világ szeretné, ha az evangelizációt felváltaná a tolerancia.
„A modern világ szeretné, ha az evangelizációt felváltaná a tolerancia, sokak szerint a lényeg a szeretet és az elfogadás, és nem kell törődni vele, hogy ki miben hisz, amit a hitükben megfásult keresztények szépen magukévá is tettek. A Biblia egyértelmű tanítása ezzel szemben, hogy nincsen üdvösség, csak Jézus Krisztuson keresztül. Ez nem egy hegy, amin különböző oldalon, de ugyanarra a csúcsra tartunk. Sokkal inkább olyan hegy, amin az igazi csúcshoz csak egy út vezet fel, minden más út járhatatlan (Jn 14,6). Ezért megfosztani másokat az igazság megismerésétől, és így veszélybe sodorni az üdvösségét, nem szeretet, hanem szeretetlenség. Az már csak hab a tortán, hogy néhányan az ősmagyar vallást siratják, és haragszanak a kereszténységre, amiért felváltotta azt. Ez olyan, mintha azért haragudnánk a szüleinkre, mert elárulták, hogy a Télapó nem létezik.
Ha ez így van, meditálhatnak-e a keresztények?
Persze rögtön felmerül a kérdés, hogy mit nevezünk meditációnak. Van, aki a csendes zenehallgatást is már ide sorolja, más pedig kifejezetten az ősi, keleti technikákat érti alatta. Ez utóbbiakat én személy szerint nem javaslom. Természetesen elismerem a keleti meditáció technikáiban rejlő emberi tapasztalatot, ami időben sokszor még ősibb, mint a kereszténység. Ám egyrészt pusztán az, hogy valami régi, még nem jelenti azt, hogy jó (vagy jobb) is, másrészt lényegi különbség van a meditáció és az imádság között. A technikák által elért nyugalom nem egyenlő a Szentlélek vigasztalásával. A keresztény elmélkedés egyetlen tárgya Isten szeretete, nem pedig a saját belső világom. Itt az énközpontúság áll szemben a Teremtő Isten előtti leborulással. Az önmegváltás a megváltás elfogadásával, amelyet semmilyen módszerrel vagy technikával nem lehet birtokba venni, mert kegyelemből kaptuk. Ezt a múltkori cikkemben már néhány mondatban kifejtettem, de álljon most itt kiegészítésül két rövid gondolat az Egyház hivatalos megnyilatkozásaiból.”