„A verseny már július végétől lefutott volt, amikor is a 2024-es játékokra pályázó két város, Párizs és Los Angeles egyezséget kötött a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, hogy a szokástól eltérően egyszerre két olimpia rendezési jogát ítélik oda, s Párizs kapja a 2024-est, Los Angeles pedig a 2028-ast. Ahogy a NOB vezetői fogalmaztak, a háttérben az állt, hogy »nem akartak két ilyen kiváló jelentkező közül egyet elveszíteni«. De talán még inkább az, hogy erősen kérdésessé vált, lesz-e egyáltalán jelentkező a 2028-as játékokra.
Mindenestre tény, hogy az a két város kívánt még olimpiát rendezni, ahol nem kérdezték meg a lakókat, vajon akarják-e ezt. Bostonban és Hamburgban népszavazáson mondtak nemet, Rómában nyilvánvaló volt, hogy aki a jelenlegi polgármesternőre szavaz, az nem támogatja a rendezést. A budapesti történetet pedig mindenki ismeri.
A szervezők által hivatkozott felmérés szerint a párizsiak 83 százaléka támogatta a pályázatot. Egy kicsit árnyalja a képet, hogy a felmérés elkészítője egy olyan cég, amely maga is szerepet vállal a szervezőbizottságban. A sajtó jó része szerint viszont »az ellenzők nem tudták valóban eljuttatni a közvéleményhez érveiket«. Persze Anne Hidalgo polgármester »egyetlen párizsival sem találkozott, aki ellenezné az olimpiát«, a szervezőbizottság elnöke szerint pedig »minden francia olimpiát akar«. A francia elnök, Emmanuel Macron azt mondta a rendezés ellenzőiről a napokban: »vannak, akik mindig panaszkodnak, hát panaszkodjanak, én örülök«.
Pedig a panaszkodóknak is vannak érveik. Párizs 6,8 milliárd eurós költségvetéssel pályázott az olimpiai játékokra, de a szakértők szerint ez igen alulbecsültnek tűnik. Főleg annak fényében, hogy minden olimpia esetében a végső költségek a tervezettnek a többszörösére nőnek. Barcelonában a 3,5 milliárd 9,3 lett, Londonban a 4,8 végül 11, míg a 6 milliárdra tervezett 2020-as tokiói olimpia már most 13 milliárdnál jár.”