„Az olaszliszkai gyilkosság legjelentősebb társadalmi hatása, hogy az addig fenntartásokkal kezelt »cigánybűnözés« kérdését a közbeszéd egyik legfőbb témájává emelte. A bűneset médiamegjelenése a korábbi előítéleteket új elemmel bővítette. A cigányok dologtalanságára irányuló sztereotípiákat a romák erőszakos hajlamára való utalások egészítették ki.
A kétezres évek második felének uralkodó cigányábrázolása a romákat agresszív, minden nem romára veszélyes csoportként mutatta be. A démonizált cigánykép igazolása nem váratott sokat magára. 2009 februárjában a veszprémi kézilabdacsapat tagjai egy többségében roma fiatalokból álló társasággal kerültek összetűzésbe. A verekedésben Marian Cozmát szíven szúrták, a válogatott játékos segítségére siető társait pedig életveszélyesen bántalmazták. (…)
2010-ben a miskolci, 2011-ben a sajóbábonyi romákra szabtak ki rasszista bűncselekmények miatt letöltendő szabadságvesztést. Bár a közösség tagja elleni erőszak kategóriája a kisebbségek védelmében született meg, a gárdisták által felheccelt romák esetén a gyűlölet-bűncselekmény tényállását a jogalkotó szándékával ellentétesen alkalmazták. Szögi Lajos és Marian Cozma halálát a média részletesen tárgyalta, ám a romák elleni gyilkosságsorozat áldozatai arctalanok maradtak. A 2008 júliusától 2009 augusztusáig végrehajtott merényletek negyedrendű vádlottjának vallomása szerint az indítékok között Olaszliszka is szerepet játszott.”