„Másrészt, az egészből nyilatkozatból sugárzó atyáskodás és teljes érzéketlenség elszomorító. Lucian Romăşcanuban láthatóan fel sem merül, talán egy nemzeti kisebbség legitim vezetőinek illene leginkább nyilatkozniuk arról általános elégedettségükről és a román állam nyújtotta »korrekt feltételekről«.
A tárcavezető láthatóan nem érti, hogy ami Románia számára ünnep, az – romániai és nem romániai – magyarok számára tragédia. A régi Magyarország felbomlása, a gyulafehérvári határozat, majd Trianon számunkra seb volt és marad. Ebből a tényből minden sugalmazás ellenére nem következik szeparatizmus, ribillió vagy pláne terrorizmus. Létezhet állampolgári jogkövetés az állammal való száz százalékos ideológiai azonosulás nélkül is.
Amiképpen a magyarok megértik, hogy Románia számára modern államának létrejötte nagy ünnep, úgy joggal elvárhatják, ennek látványos megünneplésében ne kelljen részt venniük. Átvitt értelemben és konkrétan: nem akarnak hórát táncolni a Nagy Egyesülés évfordulóján. Ha Románia valóban annyira erős és méltányos, ahogy azt hirdeti magáról, akkor ezt a szelíd és szomorú távolságtartást el tudja fogadni.”