„Nem nagyon vitatható, hogy a nők megbecsülése és gazdasági, szociális helyzetük javítása terén van még teendő bőven, elég csak a KSH idei, nőnapkor kiadott jelentésében szereplő megállapításokat idézni. Ez alapján a keresetek szempontjából a nők még mindig jelentősen elmaradnak a férfiaktól, és a foglalkoztatottsági adataik is kedvezőtlenebbek. A kormány is elismerte, hogy bőven van még teendő: Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a közelmúltban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisgyermekes anyák foglalkoztatási arányát, a részmunkaidő és általában a rugalmas munkaerőpiac meglétét illetően Magyarország az európai országok között a sor végén kullog. Sőt, ha megnézzük, milyen a közbeszéd állapota a nőkkel kapcsolatban, vagy hogyan állunk a női politikusok számát illetően, akkor is beláthatjuk, van még hova fejlődni. Ugyanakkor azt senki nem vitathatja, hogy az utóbbi években született több, a nők helyzetének javítását célzó intézkedés. Ilyen a gyed extra bevezetése, a munkahelyvédelmi akció vagy a családbarát munkahelyek létrehozása.
A nők bankjegyeken való megjelenítésének sürgetése ugyan nevezhető nemes gesztusnak, de felvetődik a kérdés: tényleg ez a legfontosabb intézkedés, amit ma a magyar nők várnak és elvárnak? De ha már az Együtt felkarolta a témát, a pénzügyi genderdirektívák megismertetése előtt nem ártott volna átismételni, hogy jelenleg mely államférfiak szorítják ki híres asszonyainkat a fizetőeszközeinkről.”