A Gulág, mint menekülttábor?

Ön egy februári interjúban a Gulágot aktuálpolitikai kontextusba helyezte, a menekülttáborokhoz hasonlította. Azt gondolom, a kényszermunkatáborok borzalmát nem szabad és nem is lehet hasonlat tárgyává tenni, feltételezések alapján sem. Azért írom Önnek ezt a levelet, mert azt remélem, szerepe lehet véleménye alakításában.

 

Először is kérem, engedje meg, hogy szíves figyelmébe ajánljam egy apai ágon svéd származású kiváló magyar ember beszámolóját a Gulágról, aki a nehéz időkben is derűs életszeretettel hirdette a túlélés szabályait, sokak életére kedvező hatást gyakorolva. Meggyőződésem, hogy életpéldája mindenki számára fontos üzenettel szolgálhat. Kérem, fogadja szeretettel a mellékelt könyvet Olofsson Placid atya életéről.

 

Úgy vélem, helyes és tanácsos elvégezni azt a munkát, ami a Gulágon történteket illetően a tisztánlátáshoz és a megalapozott vélemény kialakításához elengedhetetlenül szükséges. Azt hiszem, Magyarország példaértékűen jár el ebben a kérdésben. A svéd-magyar kapcsolatokról a történelem bebizonyította és napjainkban is igaz lehet, hogy a kölcsönös tisztelet minden esetben jó hatással van a két nemzet egymás iránti viszonyára. Ezért azt remélem, hogy ennek szellemében elfogadja a kérésemet.

 

Ezúton hívom Budapestre a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapjára. Kérem, vegyen részt az augusztus 23-i emléksétán, ahol megtapasztalhatja, mit jelent Magyarországon az emlékezés. Meggyőződésem, hogy ez méltó módja annak, hogy kifejezhesse együttérzését az áldozatok és hozzátartozóik iránt.

 

Budapest, 2017. augusztus 9.

 

Tisztelettel:

Pálfalvi Milán”