Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés
Nagyon is indokolt a Fidesz új kommunikációs stratégiája Magyar Péterrel szemben.
A választójogi cenzusról lehet beszélni, a feliratkozásról pedig nem?! Hogy is van ez?!
„A cenzus felvetését – az uniós tagság féltése mellett – pont az elmúlt évek történéseinek a fényében nem tudom elfogadni. Emlékezzünk csak vissza, hogy az elmúlt ciklusban milyen óriási nemzetközi és hazai balhé keveredett abból, hogy a kormánypártok a feliratkozás bevezetését javasolták. Ennek az intézménynek az lett volna a lényege, hogy a választások előtt mindenkinek aktívan regisztráltatnia kell magát ahhoz, hogy a választás napján a választójogával élni tudjon. A feliratkozás végső soron semmiféle korlátozással nem járt volna, ugyanakkor plusz egy aktív cselekményt várt volna el a választójog »gyakorolhatóságáért« cserébe – ami nemzetközi szinten nem szokatlan, a magyar választói névjegyzék pontosságát ismerve azonban nem könnyen indokolható. Formabontó javaslat volt, ami mellett és ellen is lehetett érvelni.
Az elképesztő nemzetközi és hazai nyomást látva azonban a kormánypártok végül jól jártak azzal, hogy az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványára megsemmisítette az erre vonatkozó törvényi részt, s az új magyar választójogi törvények ezen intézmény nélkül léptek hatályba.
Ezek utána viszont a kérdés iszonyú erővel kívánkozik ki belőlem:
A választójogi cenzusról lehet beszélni, a feliratkozásról pedig nem?! Hogy is van ez?!”