Elképesztő: józan résztvevőkre költene milliókat a hetente csőddel riogató budapesti városvezetés
A terv totálisan ellentmond a Magyarországon hatályos törvényeknek.
Mintegy 20 centimétert tesz meg a világ szerintem legrövidebb liftje Budapesten, melynek kezelési utasítása láttán még Örkény is valahol felsírna.
A világ (jó, csalok: szerintem) legrövidebb liftje Pest szívében látható, a Parlament tőszomszédságában -- az általa leküzdött magasság 20 cm körüli.
S hol másutt is hirdethetné méltóbb helyen a mérnöki tervezés diadalát, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Információs Oktatási Központ Frecskay János Szakkönyvtár és Ügyfélszolgálat (pőrén szólva: szabadalmi hivatal) bejáratánál?!
Ami mellesleg a Magyar Formatervezési Tanácsnak is irodája.
Szemben a Miniszterelnöki Hivatal, melyből a mindenkor aktuális legnagyobb magyar aurája sugárzik le bátorítón, hogy igen, lehet a magasba jutni, csak akarni kell és tenni érte.
Minden együtt van hát egy nagyívű konstrukció méltó bemutatásához, hogy az aztán példájával tovább sarkallja az Alkotó Elmét problémák minél szebb s hatékonyabb megoldására szolgáló eszközök létrehozására.
A probléma, melynek leküzdésére született: megadni a lehetőséget a kerekes székkel érkező látogatóknak a belépésre a Tudomány Szentélyébe. Akadálymentesítésnek is mondják manapság.
Ennek itt egy 20 cm magasságba ívelő lépcső állja útját, mely két fokból áll.
Áthidalására a mérnöki lelemény egy liftet alkotott, s nem is akármilyet, hisz' – emlékezzünk! – nem csupán Szabadalmi Hivatal, de Formatervezési Tanács is!
Egy közel embermagasságú téglatestet képzeljünk el – legalábbis ponyvával letakart állapotában, mert az évek során enélkül még sohasem láttam. Ez félig a lépcsőn, félig a járdán áll.
Szép szürke ponyva – az átlag magyar utcabútorhoz képest dicséretesen alig öszerajzolva –, a ponyva egyhangúságát egy helyen kiálló ferde rúd színesíti, mely ügyesen játszik a ponyva szürkéjének s a ma divatos utókorrodált felületnek összebolondított egyvelegével.
A gondosan kifüggesztett kezelési utasítás szerint az érkező kerekesszékes feltaláló / formatervező (valami módon) értesíti a kezelőt, aki a kiérkezése után egy kulccsal üzembe helyezi a gépet. Előtte a ponyvát – gondolom – leszedi, de nem is írom le az egészet, mert hosszú és bonyolult – gyanítom, csak külön képzést kapott személy vezetheti, éves rendszeres ismeretfelújító és munkavédelmi oktatás mellett.
Inkább ide teszem a teljes leírás képét.
Látszik, gondos munka, mert a tervezők még a menekítésre is gondoltak, ha a lift mondjuk 15 cm-nél hirtelen megállna. A „menekítés” menete ilyenkor a „főkapcsoló lekapcsolása”, majd a „kerekes székes személy kézzel leemelése”.
Nem állhatom meg, hogy hangot adjak gyanúmnak: szinte biztosan voltak itt is gáncsoskodók, akik egy lejtő lépcsőbe vésését javasolva útját állták volna az Elme szárnyalásának. Szerencsére azonban az Elme nem hagyta magát, és volt valahol valaki, egy pártfogó, egy Bölcs Mecénás, aki a nagyívű tervet pártfogásába vette.
S aki talán tudta azt is, hogy két lépcsőfok farigcsálására nem ad pénzt Európa nemzeteinek szövetsége, míg egy kerekesszékesek esélyegyenlőségét szolgáló lifttel hogyan is lehetne szűkkeblű...