Szépen ívelt, hatalmas kapufát lőtt Puzsér Róbert

„De most jön a lényeg. Ami az értéktelenséget illeti. Épp az ellenkezője igaz annak, amit Puzsér állít. Tóth Gabi bizony ízig-vérig énekes, egy rakás saját elképzelése van, amelyeket igyekszik is megvalósítani – csak ezt senki sem látja. Még. Merthogy abból nem lehet megélni. Amiből lehet, az a bulvár és a tucatpop. Mellette, hobbiból aztán kísérletezhet, valódi, nem gagyi népzenével is például, amit nem csak szeret, de nagyon tud is énekelni.

Hallottam. A koncert után kicsi kocsiban hagytuk el a helyszínt öten. Hátulra Gabi, egy barátnője és Both Miklós préselődtek. Hirtelen három szólamban fogtak bele egy magyar népdalba, de úgy... Jó, hogy nem én vezettem. Falnak mentünk volna. Gyönyörű volt.

Szóval a látszat ellenére szó sincs arról, hogy ez a nő ne venné komolyan a zenét, ne lenne a szenvedélye. Arról van szó, hogy (tisztelet a kivételeknek) itthon még az is csak hobbiból csinálhat jó zenét, aki amúgy hivatásszerűen is azzal foglalkozik.

Ez nem örömhír. Az viszont igen, hogy aki tényleg celebkedhetne, élhetne abból vígan és tehetne az egészre, szabadidejében mégiscsak zenei szerelemprojekten dolgozik. Remélem, lesz elég bátor és nem bénácska NOX-koppintás lesz az eredmény, hanem valódi zene. Ez bátorítandó, de már a szándék is örömteli és tiszteletre méltó.

Szóval: néha furcsa dolgok történnek, ha megismerjük azokat, akikről írunk.”