Kezünkbe nem vesszük az irányítást a saját életünk felett.
Ehhez pedig a szolidaritás vezet. Ha felismerjük közös elnyomott helyzetünket, nem versenyzünk abban, kinek rosszabb, hanem megpróbálunk segíteni egymásnak. Ha ott vagyunk a Tesco-dolgozók mellett, akik a legkevesebbet keresik az összes magyarországi kiskereskedelmi lánc dolgozói közül, közel a minimálbérhez. És ott vagyunk a melegek, leszbikusok, biszexuálisok, transzok mellett, akiknek folyamatos titkolózásban, vágyaik, szerelmük, önbecsülésük, boldogságuk, fizikai és mentális jólétük folyamatos veszélyeztetettsége között, az igazi családalapítás esélye nélkül kell élniük.”