Büszkeség és kasszásélet!

„Ma Magyarországon szétesett, hatalom nélküli csoportok küzdenek azért, hogy a felszínen maradjanak. Néha a mentősök tüntetnek százan, néha a Tesco-dolgozók – előlegezzük meg – ezren, néha a CEU-ért mennek utcára az emberek, néha egy iskoláért vagy egy kórházért.

Ezek a harcok egyedül viszont mindig elbuknak és a jövőben is el fognak bukni. Ugyanis a hatalommal rendelkezők, legyen ez a tőke, az államhatalom vagy a médiahatalom, nem fogják a hatalmukat átengedni a népnek. Kedvezményeket tesznek, néha hagynak győzni, de az elnyomás mindaddig fokozódik, ameddig vissza nem vesszük a hatalmat.

Kezünkbe nem vesszük az irányítást a saját életünk felett.

Ehhez pedig a szolidaritás vezet. Ha felismerjük közös elnyomott helyzetünket, nem versenyzünk abban, kinek rosszabb, hanem megpróbálunk segíteni egymásnak. Ha ott vagyunk a Tesco-dolgozók mellett, akik a legkevesebbet keresik az összes magyarországi kiskereskedelmi lánc dolgozói közül, közel a minimálbérhez. És ott vagyunk a melegek, leszbikusok, biszexuálisok, transzok mellett, akiknek folyamatos titkolózásban, vágyaik, szerelmük, önbecsülésük, boldogságuk, fizikai és mentális jólétük folyamatos veszélyeztetettsége között, az igazi családalapítás esélye nélkül kell élniük.”