Manapság inkább „civilesítik” a nyomásgyakorlást, ahol nem működnek nekik kedvező módon parlamenti keretek. A migránsüzlet is a szükséges és elégségesnek ítélt zavarkeltés része.
„A Párizs környéki békék nem szolgáltak mást, mint hogy létrejöjjön az a helyzet, hogy hiteleit mindenki vissza tudja fizetni (főként Franciaország nyögött adóssághegyek és romhalmazok alatt 1918-ban). Németországot vállalhatatlan jóvátételre kötelezték (harminchárommilliárd dollárra, amikor a német GDP csak tizenkét-tizenhárom milliárd dollár volt), hazánkat megfosztották területe kétharmad részétől, magyar nyelvű népessége egyharmadától, hogy a kisantant-tagok fizetni tudjanak a korábban nekik hitelező franciáknak.
A húrt azonban túlfeszítették, a vesztesek, főleg Németország, de a rendszerből kiszakadt Oroszország is új pénzügyi utakra lépett, leszakadt a jól kigondolt pénzügyi magánmadzagról, és autonóm pénzt teremtett, amivel mindkét hatalom hamarosan ismét világpolitikai tényező lett. Egy rövid ideig még egymásrautaltságukat is felismerték, de ismét győzött a hideg, mérnökien pontos fiskális számítás, ami a második világháborúhoz vezetett.
A háborút követő Bretton Woods-i megállapodás és ennek fejleményei napjainkig arról szólnak, hogy a pénzgazdaság végképp az események fölé nőtt, és anélkül, hogy a permanens háborúkból kellene a hasznot húzni. Kisebb, helyi jellegű háborúkra fegyverzetek kipróbálása és a folyamatos feszültségkeltés miatt van csupán szükség. A tömegpusztító fegyverek ugyanis már konkrét veszélyt jelentenek a pénzgazdaság szereplőire is. Sikerült ugyanis a pénzt (dollár és az euró) végleg minden szuverén ellenőrzés alól kivonni, kormányokat, politikai pártokat a pénzkölcsönzők szándékainak kiszolgálóivá tenni.
Ez sokáig simán ment a demokráciákban bevett parlamentarizmus kereteiben, manapság inkább »civilesítik« a nyomásgyakorlást, ahol nem működnek nekik kedvező módon parlamenti keretek. A migránsüzlet is a szükséges és elégségesnek ítélt zavarkeltés része. Mindezekkel a módszerekkel sikeres a tőke megtérülése, ha a kormányok háborúk és fizikai pusztítás nélkül is gigantikus összegeket vesznek fel hitelbe. Komolyan a hitelezők sem gondolnak a visszafizetésre, »szerényen« beérik azzal, ha folyamatosan fizetik a kamatokat, vagy ha ez nem megy, átengedik részükre vagyontárgyaikat. Így folyik manapság a háború, jórészt fegyverropogás nélkül.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A miniszterelnök szerint ez Magyarország és Európa érdeke is.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
„Az volt a kérdés, hogy ki az, aki ebben nem hajlandó részt venni. Ez három ország volt: Szlovákia, Csehország és Magyarország.”
Kusovszky Imréné elkezdett utánaszámolni, és a Tisza-csomagban eddig mintegy 30 ezer forint havi mínuszt egészen biztosan talált, amit a nyugdíjasok zsebéből vennének ki.
Az ukrán elnök lengyelországi látogatásán beszélt arról, mihez kezdene a Brüsszelből várható 90 milliárd euróval.
Recesszió, versenyképességi válság, politikai nyomás: a német kormány drasztikus lépésre szánta el magát.
Az ügyészség szerint azonban nem hibáztak.
