„A sötét oldal sci-fi noir, a krimi és thriller klasszikus eszköztárával kiegészítve. Így bőven használ jellegzetes elemeket, archetipikus karaktereket és ismerős jeleneteket, nyilvánvalóan Asimov robottörténeteiből is merít, de szerencsére O'Neill jó érzékkel vegyítette az összetevőket, az eredmény egy feszes tempójú, izgalmas regény lett.
Hasonló történeteknél alapvető a társadalmi kérdéseken moralizálás, ám itt érdekes módon nem annyira Justus, az igazságos szállítja ezt a vonalat, hanem a Brass hatalommániás pszichopatáknak szóló életvezetési »törvényeit« követő android, illetve maga Fletcher és CT Brass. Gondolkodnia és következtetéseket levonnia viszont már az olvasónak kell, de ideális esetben eszünkbe juthat mindenféle a társadalmi szerveződésektől a cél és eszköz viszonyán át addig, hogy milyen találó parafrázisa is a Brass-törvények android-agyba égetése Asimov három plusz egy robottörvényének.