A szójaszósz beszél belőle – David Wong: John meghal a végén

„David Wong azonban más utakat jár. A főhőse nem hősszerű, csak egy videotékás alkalmazott, aki éppen egy újságírónak mondja tollba különös, baljóslatú és igen vicces történetét. Ugyan mi más történhet egy ilyen vesztesnek tűnő alakkal, minthogy a sötétség lényeivel találkozik, beszélő kutyát sétáltat és interdimenzionális kalandokba keveredik?

Pedig épp ez a helyzet Wonggal (aki nem kínai, de ennek külön története van a regényben) és a címbeli Johnnal. Kalandjaik katalizátora egy fekete anyag, a szójaszószhoz hasonlító izé, amely kitágítja az érzékeiket, tudásukat, és egy másik, rémisztő világot kezdenek el látni, amely minden jel szerint invázióra készül szeretett bolygónk ellen. Ráadásul belép a képbe egy elpusztíthatatlan entitás, a Korrok, amely az egyik legmasszívabb főgonosz, amit regényben csak olvashattunk.

A regény olyan, mintha egy tini road moviet kereszteztek volna a Szellemirtókkal. A borító jól visszaadja a horror és fantasy elegyét. A regényben kénytelenek vagyunk egy nem mindig megbízható ember beszámolóját igaznak vélni. Dave, a főhős nem főhősnek való, hiszen sem ereje, sem képessége, sem addigi életútja nem predesztinálja erre, igaz, a szíve azért nagy. Haverja, a címbeli John olyan cimbora, akivel a legtöbb srác szívesen lógna: nagyszájú, állandóan velős benyögései vannak, egyszerre hiperaktív és nemtörődöm figura, aki mellett lehetetlen unatkozni.”