Mi, felvidéki magyarok, leginkább Edvard Beneš „útépítő munkásságába” botlunk bele. 1945-ben ettől estünk újra pofára, és ebből a helyzetből még ma sem tudtunk igazán feltápászkodni. Pedig azokat a köveket jó szándékkal újra kellene rakatni azokkal, akik Trianonban és Párizsban hanyagul elénk vetették.
„Ha az ember az Európán átsöpört két múlt századi világégés utáni békekötések módját és a háborúk utáni politikai elrendeződés útját követi, talpa alatt szinte érzi a győztes nagyhatalmak által ravaszul elénk leszórt bosszú köveit.
Ezen az úton mi, felvidéki magyarok, leginkább Edvard Beneš »útépítő munkásságába« botlunk bele. 1945-ben ettől estünk újra pofára, és ebből a helyzetből még ma sem tudtunk igazán feltápászkodni. Pedig azokat a köveket jó szándékkal újra kellene rakatni azokkal, akik Trianonban és Párizsban hanyagul elénk vetették, mert egyébként soha nem vezet majd út az európai megbékélés felé.
(...)
Mi az oka, hogy Moszkva megkövette gróf Esterházy Jánost az őt ért háború utáni meghurcoltatásokért, ugyanakkor a szülőföldjén a saját nemzetének és a szlovákok érdekeit következetesen védő és a fasiszta ideológiát elutasító, mélyen vallásos és humánus beállítottságú Esterházy rehabilitációját a szlovák történészek még ma is elutasítják, és az első Csehszlovák állam ellenségének, szétverőjének tartják őt?”
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Pozsonyban egyre bizonytalanabbnak tűnik a kormánykoalíció helyzete.
Maradjunk annyiban, hogy Viktória Strompová számára mindaddig egyáltalán nem volt fontos a magyar állampolgárság, amíg nem akart a Tisza Párt színeiben országgyűlési képviselőjelölt lenni.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Nem lenne most miről beszélnünk, ha az Európai Unió a jogállamiság és alapjogok védelme keretében bátorkodna szavatolni az őshonos kisebbségek önrendelkezési szabadságát.
Döbbenetes lépésre szánta el magát a szlovák parlament: büntetnék a kritikát, miközben a Beneš-dekrétumok sebei ma is véreznek. Íme egy megrázó családi vallomás a pokolról: a nagyapát fűtetlen marhavagonban vitték kényszermunkára, a házukat elvették, és a hatalom most azt üzeni: nemhogy jóvátétel nincs, de még az igazságot kimondani is tilos.
A Beneš-dekrétumok mai következményei és a börtönfenyegetés ellen szólalt fel.
Ábrahám Róbert bemutatta új dokumentumfilmjét, Monaco Hadtest címmel. Az eseményen a Mandiner is jelen volt.
A hírek szerint felbonthatják a szerződését.
