Így mondj politikai beszédet III.

„A hallgatóság megnyerése

A strukturáltság mellett nagy előnye, hogy befogadhatósága miatt a hallgatóságban nagyobb eséllyel vált ki érzelmi reakciókat. Ezáltal pedig könnyebben ragadnak meg bennük az információk, ami tulajdonképpen a beszéd lényege. A nyilvános beszéd célja, hogy a hallgatóság emlékezzen az elhangzottakra. 

Éppen ezért a beszédírók szerint érdemes jól hangzó mondatokat, gondolatokat kiemelni – például hatásszünetek tartásával előtt és utána, illetve ismétlésükkel –, hogy az átadni kívánt üzenet megfelelően célba érhessen. A gyakorlott előadók előszeretettel nyúlnak érzékletes nyelvi képekhez, metaforákhoz – akár a történeten belül is –, amelyek segítségével az egészen absztrakt gondolatokat is képesek közel vinni a hallgatósághoz, ami szintén a mondanivaló megértését segíti.

In medias res

Az internet végtelen információ-zuhatagával turbózott felgyorsult életünkben egyre kevesebb figyelmet vagyunk képesek koncentráltan valamire fordítani. Drasztikusan csökkent az aktív figyelem időtartama. Éppen ezért az előadóknak érdemes egyrészt egy mondatban összefoglalható témával előállni, másrészt élesen a dolgok közepébe vágni. Ide jól illenek azok a kitalált, tesztelt és hangzatos gondolatok, amelyeket szeretnénk, hogy fel tudjanak idézni a hallgatóság tagjai az előadás után.

Megoldás a problémára

A politikai beszédek alapvetően az egyszerű félelem-remény párhuzamra épülnek, amelyet egy skálaként kell elképzelni, és a helyes egyensúly megtalálása a feladat. A politikusok ezek alapján jellemzően két dolgot vázolnak fel: az elkerülendő veszélyeket és saját megoldásaikat, hiszen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a politikai beszédek hallgatósága általában a potenciális szavazókat jelenti. Az ő támogatásukért zajló harc része a nyilvános beszéd művészete is.”