Öt vagány dolog, amelyet a románok a magyaroktól kaptak

„Elitiskolákat hoztak létre a románoknak
 
A reformkor idején Erdély magyar fejedelmei hozták létre a legjobb iskolákat az erdélyi románok számára. A románoknak csak a görögkatolikus egyház megalapítása és a balázsfalvi iskolák megjelenése után sikerült jobb iskolákat létrehozniuk az erdélyi fejedelmek által számukra nyitottaknál.

Például a Bethlen Gábor fejedelem által létrehozott Nagyenyedi Református Kollégium az erdélyi elit valamennyi fiatalja előtt nyitva állt és itt anyanyelvük nagy becsben tartására bátorították őket. Bethlen Gábor jelentős vezető volt, uralkodása alatt pedig Erdély a protestáns országok oldalán vett részt a harminc éves háborúban és a háborút lezáró híres vesztfáliai békét aláíró országok közé tartozott. Bethlen Gábor kálvinista volt, és elsőrangú egyetemi központtá szerette volna változtatni Nagyenyedet, ugyanazt a szerepet töltve be a kálvinistáknak, mint Heidelberg a lutheránusok számára. Európának ebben a részében a Nagyenyedi Református Kollégium volt a legjobb iskola és számos román tanult ott. Közéjük tartozott egy bizonyos Halici (Mihail Halici, a magyar forrásokban Halics Mihály – szerk. megj.) nevű karánsebesi román nemes, aki pont ott, Nagyenyeden írta meg az első román nyelvű verset.

Támogatták a románok oszmánok elleni harcát

A magyarok a középkor legnagyobb részében támogatták az oszmánellenes harcot. Voltaképpen nemcsak támogatták, hanem együtt harcoltak a románokkal. Hunyadi János seregében nem az számított, hogy milyen nyelven beszélsz, hanem milyen ügyesen forgatod a kardot. A III. (Karóbahúzó) Vlad (Vlad Ţepeş) hatalomba segítésére küldött erdélyi csapatokban nagyon sok magyar is volt. A Podul Înalt-i csatában, amelyben III. (Nagy) István (Ştefan cel Mare) legyőzte a Moldva behódoltatásáért küldött oszmán sereget, a moldvai uralkodó szintén jelentős támogatást kapott a székelyektől, akik a legkeményebb szakaszon harcoltak együtt a szabadparaszti csapatokkal.

De voltaképpen normális is volt, hogy Magyarország királyai és Erdély fejedelmei segítették Moldva és Havasalföld uralkodóit, hiszen rokoni kapcsolatban álltak velük. Az iskolában soha nem fogják megtanítani neked, hogy I. (Öreg) Mircea (Mircea cel Bătrân) genetikai szempontból félig magyar volt. Miért? Nos, egy sor őse az erdélyi magyar arisztokráciából származó hölgyekkel házasodott, akikkel jelentős uradalmak jártak hozományként, így egy török invázió esetén a hegyeken túl volt hol menedéket találni. Így például I. László (Vlaicu Vodă) Clara asszonyt vette el feleségül, akit valójában Dobokai Klárának hívtak. És további példákkal lehetne folytatni.

Egy magyar volt a történelem eddigi legnagyobb román fényképésze

Carol Pop de Szathmariról van szó. Avagy Szathmáry Pap Károlyról. 1812-ben született Kolozsváron és ő volt a Román Királyság első művészeti és dokumentarista fényképésze. Ő volt a leginkább nagyra becsült fényképész Bukarestben, ahol élete legnagyobb részét leélte. Ezen kívül ő volt a világ első hadifényképésze, mert felvételeket készített a krími háborúban résztvevő katonákról, melyben Oroszország 1856-ban vereséget szenvedett egy Nagy-Britanniából, Franciaországból, Törökországból és Piemontból álló koalícióval szemben. A hadműveletek egy része Dobrudzsában zajlott, Carol Pop de Szathmari pedig kihasználta az alkalmat. Később a romániai királyi család hivatalos fényképésze lett és mély barátság jött létre közte és I. Károly király, valamint Erzsébet királyné között. De megítéléséhez elég azt tudnod, hogy egy eredeti Carol Pop de Szathmari-fényképeket tartalmazó album néhány éve hétmillió fontért kelt el egy londoni árverésen.”