Csakhogy most is tízezrek mozdultak meg a CEU ügyében, pedig elképzelni sem tudok egy amerikai magánegyetem megmentésénél elvontabb témát.
„Akkor mégiscsak apatikus a magyar nemzet.
Közelítsük meg a kérdést a mérhető dolgok felől: sokat elárul például egy nemzet állapotáról, miként alakul az emberek állami intézményekbe, politikai rendszerbe vetett bizalma. Nem a fülkeforradalom után, hanem már jóval korábban megkezdődött a bizalomvesztés. Hasonlóan negatív trendet mutat a civil szervezetekben való aktív szerepvállalás. Azokban a felmérésekben, amelyekben azt kérdezik az emberektől, hogy az elmúlt egy évben részt vett-e tüntetésen, írt-e alá petíciót, a hazai számok rendre alacsonyabbak, mint más európai nemzeteknél. Rossz passzban van a magyar társadalom, ez nem kétséges. (...)
Miért nem mozdulnak?
Mielőtt ebbe belemennénk, oszlassunk el még egy mítoszt: az erkölcsi deficit mítoszát. Sokan vádolják igaztalanul a nemcselekvőket azzal, hogy egyszerűen lusták. Pedig józan ésszel is könnyen belátható, hogy sok esetben valamit nem megtenni több energiába kerül, mint megtenni. Ha látunk az utcán egy szülőt, aki megveri a gyerekét, akkor nagyobb érzelmi teher szó nélkül továbbállni, mint odamenni és beavatkozni. Rendre megjelenik egy harmadik tévhit is, ami a szükségletpiramisból indul ki: eszerint az emberek nem aggódnak az úgynevezett absztrakt szükségleteik miatt – eszmék, hitek, elvek stb. –, amíg az elsődleges és alapvető szükségleteiket: evés, ivás, alvás nem képesek kielégíteni.
Ez miért tévhit?
E magyarázat szerint például csak azért tüntettek tömegek a netadó bevezetése ellen, mert az az intézkedés keményen érintette volna az emberek pénztárcáját. Csakhogy most is tízezrek mozdultak meg a CEU ügyében, pedig elképzelni sem tudok egy amerikai magánegyetem megmentésénél elvontabb témát. Rossz vita, hogy az emberi jogokkal vagy a létbiztonsággal lehet-e mobilizálni. Nem választani kell köztük, hanem összekötni őket.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Ferenc pápa békepárti, Joe Biden sorosista, Magyarország Brüsszel ellenzéke, Magyar Péternél meg amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Összefoglalónk!
Közel 40 év után visszavonul a magyar zenei élet egyik meghatározó alakja, a zenekarral pedig erről és a jelen felállásában utolsó, decemberi koncertről beszélgettünk.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Az újságíró arról is beszélt, azért nem fejezte be a melegekről szóló könyvét, mert felmerült benne, hogy egy bizonyos kör „elteheti láb alól”.
„A fejétől bűzlik a hal, és amit Péter képvisel, az nem jó” – véli a Tisza Párt elnökének volt barátnője.
Ez a magyar elnökség legnagyobb eredménye.
Ma tartják a magyar–török kulturális évad zárógáláját Ankarában, ahol Orbán Viktor és Sulyok Tamás közösen képviseli Magyarországot.
