Egyedi alapötletével, kiegyensúlyozott cselekményszövésével, valamint színes és izgalmas világával a Távolvíz üde színfolt a kortárs magyar science fiction palettáján. Tökéletes kikapcsolódás két űropera között.
„Ami a világépítést illeti, részben a kreák jelenlétével, részben az általuk alkalmazott technológiával magyarázható, hogy a világ meglehetősen eltér az általunk ismerttől. Tengerbudapest egy Adrián (de természetesen a régi Budapest mintájára) épülő szigetváros, ahol emberek és kreák többé-kevésbé békésen élnek egymás mellett. A kreák például a Vízivárosban, amely szó szerint vízi város: a benne lévő épületek tengervízzel vannak feltöltve, hogy a kreáknak megfelelő lakhelyül szolgálhassanak. Bár élnek a szárazföldön is emberek, minden jel arra mutat, hogy a Távolvízen élők számára a szárazföldi lét csupán kontinentális múlt. A bőség nem jelent gyógyírt a társadalmi problémákra. Ellentétes világképek feszülnek egymásnak a könyvben (szárazföldiek vs. távolvíziek, dänikenisták vs. tudósok, xenofóbok vs. kreákkal együttműködő közösségek), és a szereplők is folyamatos konfliktusban vannak önmagukkal és a környezetükkel.
Jana és Gellard – érthető módon – nehezen tudják feldolgozni a lassú időgépben töltött tizennyolc évet. Jana kétségbeesetten igyekszik megmenteni tudományos karrierjét, Gellard pedig idegennek érzi magát a világban és nehezen épít kapcsolatokat, ráadásul apjának sem tudja megbocsátani, hogy elhagyta családját. A kissé középszerű családi drámánál azonban sokkal érdekesebbek a regény aktuálpolitikai áthallásai (csak címszavakban: betelepítés, ingyen munkaerő, menekültek, idegengyűlölet). A világ hátterét remekül rajzolják meg a fejezetek elé illesztett, fiktív szövegekből származó idézetek, és a cselekményszövésre sem lehet panaszunk. László Zoltán a hollywoodi akciófilmek eszköztárát is bevetve igazán emlékezetes finálét kanyarít a regény végére.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
Gerzsenyi Gabriella az EP Mezőgazdasági Bizottságának ülésén többek között a gazdák talajművelési szokásait is kritizálta.
A nevelőtestület 44 igen, 24 nem és 3 tartózkodó szavazat mellett támogatta a fenntartóváltást.
Ez a magyar elnökség legnagyobb eredménye.
