A Závecz szerint nőtt a Fidesz, a Republikon szerint picit csökkent a támogatottsága, majd a Medián félmillió szavazóvesztést mér, végül a Tárki kihozza, hogy semmit sem változott a Fidesz támogatottsága. Hogyan lehet ez?
„Metsző igénytelenség kíséri a közvélemény-kutatások magyarországi publikálását. Az elmúlt hetekben folyamatosan egymásnak ellentmondó hírekben kommunikálták a nagy portálok a különböző cégek kutatásait. Pedig ahhoz, hogy érthető legyen, és nem egymásnak ellentmondó a sok kutatás a CEU-ügy kapcsán, csak pár dologra kéne figyelni: az adatfelvétel időpontjára, a hibahatárra és a hónapokon átívelő tendenciákra.
A Závecz szerint nőtt a Fidesz, a Republikon szerint picit csökkent a támogatottsága, majd a Medián félmillió szavazóvesztést mér, végül a Tárki kihozza, hogy semmit sem változott a Fidesz támogatottsága. Hogyan lehet ez?
Egyszerűen úgy, hogy a közvélemény-kutatások sorrendje nem a publikálásuk sorrendje, hanem az adatfelvételé. Ez pedig teljesen más, ahogy Róna Dániel politikai elemző is rámutat a blogjában. Ugyanis az adatfelvétel szerinti sorrend ez volt: Závecz április 11-20., Republikon április 7-19, Tárki április 13-26, Medián április 21-26. Így pedig a kutatásokban mért Fidesz-támogatottság sorrendje már így hangzik: Závecz szerint nőtt, majd a kicsit később mért Republikon szerint picit csökkent, és a Tárki szerint változatlan, és ezután jön a Mediánnál mért nagy esés. Így már nem olyan ellentmondásos, ugye?
Ha pedig ehhez még pár szempontot hozzáveszünk, logikusak lesznek a mérési eredmények. A 70 ezres, nagy CEU melletti tüntetés április 9-én volt, a civilek melletti több tízezres 12-én, míg a Szabadság téri 15-én. Ezen a héten zajlott Gulyás Márton tárgyalása is, Áder 10-én írta alá a CEU-törvényt. Ha megnézzük a kutatási időpontokat, csupán a Medián mérése volt a tüntetések után, a Republikon és a Závecz mérésnek fele már lement, mire a tüntetések kifutottak, míg a Tárkiénak negyede a tüntetési időszakban zajlott, a többi meg utána. Csakhogy a közvélemény változása nem egyenes. Idő telik el, míg a véleményvezérek dolgoznak, a választópolgárok értékelik az eseményeket, és alkalomadtán megváltoztatják a véleményüket egy-egy kérdésben. Ez valójában csak hetek múlva látszik meg a közvélemény-kutatásokban.”
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Philip Pilkington szerint „semmi szükség vad összeesküvés-elméletekre”, a napnál is világosabb, hogy mi történt.
Ha kihirdetik a szükségállapotot és elhalasztják a választásokat, akkor viszont elvész ennek a reménye és a folyamatok kiléphetnek a politikai rendszer jogi-politikai keretei közül, jöhet az erőszak és Magyarországtól az összes még meglévő uniós pénzt megvonnák.
Ők a következők.
A Budaházy testvérek mellett a kormány melletti kiállást szorgalmazza Petrás János, a Kárpátia zenekar énekese, Borbály Zsolt Attila író, de a Fidesz mellett tette le a voksát Bogár László közgazdász, Sneider Tamás és Rig Lajos egykori jobbikos is.
A beszélgetésben a miniszterelnök először a húsvéti hagyományok kapcsán idézte fel saját családi emlékeit, majd áttért a kampány utolsó napjainak hangulatára.
A tiszások úgy gondolják, hogy nem készül a Tisza Párt energiaátállásra, mert nem hallják a saját fülükkel, miket mond Magyar Péter és Kapitány István – mondja Kocsis Máté.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
Nem kizárt, hogy ezúttal csúnyán mellényúlt a kormánykritikus zenész.
