Miért győzheti le Elon Musk Mark Zuckerberget az agykapcsolatokért folyó versenyben?

„Néhány éven belül gondolati úton is küldhetünk szöveges üzenetet, legyen szó Elon Musk Neuralinkjéről vagy a Facebook fejlesztési stádiumban lévő agy-számítógép interfészéről. Mindkettő az elménket köti össze a számítási felhővel. Mindkét cégnél a kommunikáció javítása a cél, és az emberi agy az új szint.

Hasonlóak az elképzelések, de úgy tűnik, a Neuralink tudósai előbb érnek révbe. Ők az agy elektromos jeleit olvasó implantálható szerkezeten dolgoznak, ami Junije Yao, a Duke Egyetem biomedikális mérnöke szerint kivitelezhetőbb, mint a Facebook kvázi ballisztikus foton-projektje.

A Facebook teljesen új módszeren dolgozik, hogy lássuk, mi történik az agyban. Az ambiciózus megközelítés megváltoztathatja a fizika értelmezését. A Neuralink szintén ambiciózus ötleten dolgozik, de a fizika újrafeltalálása helyett már meglévő orvosi és mérnöki technológiákat turbóz fel. Yao szerint ezért esélyesebb. A végtermék átalakíthatja a világgal való kommunikáció, interakció módját.

A Facebook semmiféle sebészi beavatkozással, mikrochippel és hasonlókkal nem járó, valósidőben, idegsejt-szinten működő technológiája percenkénti 100 szó tempóban működne. Hihetetlennek tűnik, de a fejlesztők szerint közelebbi, mint gondolnánk. És már egy olyan egyszerű agyklikk, mint az »igen-nem« alapjaiban megváltoztatná a képességeinket. A fejlesztést vezető korábbi DARPA programmenedzser Regina Dugan szerint »agyegér AR-re.«

Egyelőre nem világos, hogyan fog működni. Az agyi képalkotó technológiák adnak néhány fogódzót: szuperérzékeny fotondetektorok vagy a jelerősség fokozása minden egyes foton útjának növelésével.

A Neuralink más történet. Lényegében a születőben lévő, de már létező agy-számítógép interfész technológiával próbál megoldani egy mérnöki problémát. Valószínűbb, hogy megvalósul, kutatási szinten viszont nem annyira izgalmas. Musk szerint 4-5 évre vagyunk a hatékony interfésztől, bár egyik lehetséges megoldást sem emelte ki. Három ötletet vehetnek figyelembe: agyba vezetett hálószerű szupervékony elektródákká szétnyíló és az idegsejtekkel interakcióba lépő neurális zsinórt, hasonló, de az agyat nanoelektróda-hálózatokkal porszerűen bevonó neurális port, agyra nyomtatott vagy implantált elektródatömbökhöz kapcsolt mikro interfészeket.

Mindkét termék alapjaiban írhatja át a technológiához fűződő viszonyunkat és az emberi elméről alkotott elképzeléseinket. Kicsit őrültnek hatnak, de technikailag megvalósíthatók, bár a szakértők megkérdőjelezik a két cég által megadott időpontot. Legyen bármi is, Ray Kurzweil szerint ember és gép egyesülése, a szingularitás 2045-ben következik be. A Facebook és a Neuralink közelebb visz ehhez a jövőhöz.”