A Facebook és a Neuralink is közvetlen agy-számítógép interfészen, gondolati úton történő interakciós technológiát fejleszt. Elménkért küzdenek a titánok. Muskék megoldása földhözragadtabb, de reálisabb.
„Néhány éven belül gondolati úton is küldhetünk szöveges üzenetet, legyen szó Elon Musk Neuralinkjéről vagy a Facebook fejlesztési stádiumban lévő agy-számítógép interfészéről. Mindkettő az elménket köti össze a számítási felhővel. Mindkét cégnél a kommunikáció javítása a cél, és az emberi agy az új szint.
Hasonlóak az elképzelések, de úgy tűnik, a Neuralink tudósai előbb érnek révbe. Ők az agy elektromos jeleit olvasó implantálható szerkezeten dolgoznak, ami Junije Yao, a Duke Egyetem biomedikális mérnöke szerint kivitelezhetőbb, mint a Facebook kvázi ballisztikus foton-projektje.
A Facebook teljesen új módszeren dolgozik, hogy lássuk, mi történik az agyban. Az ambiciózus megközelítés megváltoztathatja a fizika értelmezését. A Neuralink szintén ambiciózus ötleten dolgozik, de a fizika újrafeltalálása helyett már meglévő orvosi és mérnöki technológiákat turbóz fel. Yao szerint ezért esélyesebb. A végtermék átalakíthatja a világgal való kommunikáció, interakció módját.
A Facebook semmiféle sebészi beavatkozással, mikrochippel és hasonlókkal nem járó, valósidőben, idegsejt-szinten működő technológiája percenkénti 100 szó tempóban működne. Hihetetlennek tűnik, de a fejlesztők szerint közelebbi, mint gondolnánk. És már egy olyan egyszerű agyklikk, mint az »igen-nem« alapjaiban megváltoztatná a képességeinket. A fejlesztést vezető korábbi DARPA programmenedzser Regina Dugan szerint »agyegér AR-re.«
Egyelőre nem világos, hogyan fog működni. Az agyi képalkotó technológiák adnak néhány fogódzót: szuperérzékeny fotondetektorok vagy a jelerősség fokozása minden egyes foton útjának növelésével.
A Neuralink más történet. Lényegében a születőben lévő, de már létező agy-számítógép interfész technológiával próbál megoldani egy mérnöki problémát. Valószínűbb, hogy megvalósul, kutatási szinten viszont nem annyira izgalmas. Musk szerint 4-5 évre vagyunk a hatékony interfésztől, bár egyik lehetséges megoldást sem emelte ki. Három ötletet vehetnek figyelembe: agyba vezetett hálószerű szupervékony elektródákká szétnyíló és az idegsejtekkel interakcióba lépő neurális zsinórt, hasonló, de az agyat nanoelektróda-hálózatokkal porszerűen bevonó neurális port, agyra nyomtatott vagy implantált elektródatömbökhöz kapcsolt mikro interfészeket.
Mindkét termék alapjaiban írhatja át a technológiához fűződő viszonyunkat és az emberi elméről alkotott elképzeléseinket. Kicsit őrültnek hatnak, de technikailag megvalósíthatók, bár a szakértők megkérdőjelezik a két cég által megadott időpontot. Legyen bármi is, Ray Kurzweil szerint ember és gép egyesülése, a szingularitás 2045-ben következik be. A Facebook és a Neuralink közelebb visz ehhez a jövőhöz.”
Jól kinéznénk, ha a miniszterelnök a kormányülésről, a Fehér Házból vagy a Kremlből kijőve azzal kezdene flexelni, hogy hányan látták, ahogy a benzinkútnál kávézik! Francesca Rivafinoli írása.
Önök szerint előfordult már olyan a magyar politika történetében, hogy egy párt letagadta a teljes gazdasági programját? (Nem néhány elemet – az egészet!)
Gaál Csaba Németországban élő sebész főorvos arra igyekezett választ adni, mi az orvostudomány jelenlegi álláspontja a fenti esetben.
„Magyarország méretét meghaladó erővel vagyunk jelen a világpolitika színpadán, ez pedig korántsem utal zavarra” – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője.
Deák Dániel szerint a kormányzópárt óriási ajándékot kapott a Tisza-vezértől.
A tiszás jelölt-jelöltek elsősorban az a felső réteg, amely nemcsak politikai ambíciókkal rendelkezik, de amelynek Magyarországon kisebb vagyonkája, tehát valamekkora szabadsága és mozgástere is van hozzá, hogy belépjen a politikába.
Két bajnoki vereség után kellene javítani.
Az egyre csak gyarapodó kommunikációs tabuk kezdenek ráégni Magyar Péterre.
