»Ez a kormány vagy lemond, vagy a dicsőséges pesti nép kirángatja őket a parlamentből«. Ott kellene lennie, ugyanis a »kirángatni« főnévi igenevet kifejezetten az ő kedvéért használtam, és szeretném, ha elmesélné, az ő általa vizionált és megfogalmazott kirángatást hogyan kell elképzelni? Véren és taknyon, vagy baráti hátba veregetések és kuncogások közepette? Azért szeretném, ha ez is szerepelne a beszélgetésen, mert Varga Gergőt és Gulyás Mártont napokig ünnepelte a sajtó ezen megszólalásuk után, szóval jó lenne tudni, hogy melyik kirángatásért jár elismerés és dicséret, és melyikért virtuális kivégző osztag és feljelentés?
Szeretném, ha eljönne legalább még két újságíró, Kerner Zsolt és Medvegy Gábor a 24.hu-tól, ők ketten ugyanis arról értekeztek nyilvánosan, hogy Ómolnár Miklóst és engem fel kell akasztani egy lámpavasra. Nagy csend és hallgatólagos szimpátia fogadta kijelentéseiket arról az oldalról, amely engem most újfent kínpadra akar vonni, sem a TASZ sem Szél Bernadett nem fejtette ki szörnyű ellenérzéseit és nem rohantak feljelentést tenni. Sőt, a baráti sajtó pár nap múlva azzal próbálta mosdatni őket, hogy »az csak úgy kiszaladt a szájukon, mert fel voltak háborodva«. Nos, akkor vitassuk meg nyilvánosan, kinek mi szaladhat ki a száján felháborodásában.
Szeretném, ha eljönne Jurák Kata, és elmesélné, mit élt állt kormánypárti újságíróként az »európéer«, »liberális« tüntetők között, s hogy minderre hogyan reagált a nyilvánosság azon része, amely most engem akar felkoncolni.