Schmidt Mária a Nyugatról: A hitetlenség a nihilizmusba vezet
Bemutatták a Terror Háza főigazgatójának legújabb esszékötetét.
Megvan benne minden amit szeretni szoktam: családregény, több érdekes női karakter, egy csipet boszorkányság, és romantika.
„Ez a történet olyan mintha az író összegyúrta volna a Csokoládé (Joanne Harris) és Az átkozott boszorkák (Alice Hoffman) történeteit: adott több női karakter, akik csak egymásra számíthatnak, mert a szerelem csak veszélybe sodorja őket. Adott egy kisváros/városrész, ahol problémát jelent, hogy ezek a különös nők-lányok, hogyan illeszkedjenek be, van egy kis ételmágia, szellemek és misztikum és a könyv végén a feloldozás lehetősége.
Faltam ezt a könyvet, mert hangulatos, érdekes a történet annak ellenére, hogy erősen koppintás szaga van. Ha még nem olvastátok a fent idézett könyveket, és vevők vagytok a szép, kicsit boszorkányos történetekre, akkor el fog varázsolni ;)”