Leszögezném az elején: aki valami olyasmit vár, mint a Vének háborúja, vagyis belevaló, menő, ötletes sci-fi-eposzt, az Az összeomló birodalomban gond nélkül megtalálja majd a számításait.
„A bekategorizálás kedvéért: Az összeomló birodalom nagyjából az Alapítvány és a Dűne keveréke, amennyiben egy krízishelyzetbe kerülő császárságban nagy nemesi házak marakodnak egymással a hatalomért és egy különös fontosságú bolygóért, miközben az évszázadok óta virágzó birodalom alapjai megremegnek, és elkerülhetetlen pusztulás közeleg. De a könyv ezen túl vegytiszta Scalzi, ami egyszerre a nagy erénye és a nagy hátránya.
Erénye, mert rutinosan, lendületesen vezetett, kiélezett konfliktusokkal derekasan csurig tömött cselekményét eleven karakterek, száraz humor és frappáns dialógusok töltik ki, vagyis szokás szerint veszettül olvastatja magát. Hátránya, mert ugyanazokból a mostanra unalmasra koptatott toposzokból építkezik, amelyekből a szerző összes eddigi könyve – például nagyon úgy tűnik, hogy Scalzi csak egyfajta markánsan, egyáltalán valahogyan megírt karaktert ismer: a hajthatatlan, szórakoztatóan szókimondó, a társadalmi normákra magasról szaró, és főleg (elsődleges jellemvonásként) ízesen, cinikusan káromkodó vagányt. Ezt az embertípust tudja, ezt húzza rá minden figurájára, aki kedves neki, a többiek meg általában jellegtelenek maradnak.
Az Ár mint a világépítésben és a narratívában is kulcsszerepet betöltő jelenség ugyan ötletes megkerülése a fénysebességnél gyorsabb utazás űroperás rákfenéjének, csak hát láttunk már sokkal ötletesebbet és főleg, kidolgozottabbat is (pl. Vernor Vinge: Tűz lobban a mélyben). Lehetséges, hogy egy sorozat első kötetéről lévén szó, ez a koncepció mélyül és részletesebbé válik a későbbiekben, de ezzel pont el is érkeztünk a könyv következő problémájához: ez a 300 oldal egyszerűen kevés. Scalzi csak addig jut benne, hogy bemutassa a világot és a karaktereket, illetve felvezesse a konfliktusokat, vagyis inkább érződik egy hosszú prológusnak, mint egy teljes regénynek – még csak valamirevaló finálé sem jut neki, inkább csak egy előzetest kapunk, hogy ez lesz majd, coming soon.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
Gerzsenyi Gabriella az EP Mezőgazdasági Bizottságának ülésén többek között a gazdák talajművelési szokásait is kritizálta.
Kihagyott egy sorsdöntő büntetőt, de egyébként sem illeszkedik bele a Real Madridba. Gólt szerzett, majd bosszankodott a volt Fradi-játékos. Mandiner-összefoglaló a labdarúgó Bajnokok Ligája szerdai történéseiről.
A német balliberális EP-képviselő nem tud leállni.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
A minden érzékszervre ható élmény egy másik valóságba repíti majd a nézőket.
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
