Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
A hivatalos jobboldal mára elsajátította a Szomszédok-kompatibilis frusztrált munkásőr nyuggerek fröcsögését.
„Ebben a fene nagy demokráciában”, „vészesen fogy a türelmünk”, „a pofonosláda tetejét félig már kinyitották” – fenyegetgeti a tüntető politikai ellenfeleit a Magyar Idők nyugalmazott ügyvéd (!) szerzője.
Úgy tűnik, eljött a nap, amikor a Fidesz-gépezet elsajátította a Szomszédok-kompatibilis frusztrált munkásőr nyuggerek fröcsögését.
Egy ilyen szövegekkel operáló cikket már a kilencvenes évek eleji Népszavában is visszaküldtek volna, mondván, „Kolbászos elvtárs, ezek az idők sajnos elmúltak, most már meg kell békélni ezzel a fene nagy demokráciával”.
Kínzó kérdés: vajon az ilyen naftalinszagú, ideges hatalompárti dühkitörések mennyire motiválják a 40 alatti, kicsit is disztingvált nemzedékeket, hogy legközelebb a Fideszre szavazzanak?
Gratulálok mindenkinek, aki idáig juttatta a polgári oldalt – ami egykor a frusztrált munkásőr nyuggerek világának tökéletes ellenpólusa volt.
Sőt: ez ellen jött létre.
Hogy egyszer egy másik világ legyen Magyarországon.