A kritika megfogalmazója tévedhet, de ha az összefüggéseket ignorálva, alázat, konstruktivitás nélkül mondja, amit mond, csirkeszart se ér a véleménye.
„Szerintem véleménycikket nem írunk álnéven, kivéve, ha Észak-Koreában, diktatúrában, elnyomás alatt élünk. De ott, ahol feltehetőleg nem fognak hazafele menve egy méreggel teli injekciós tűvel eloltani, és ráadásul nem politikáról, hanem csupán borról beszélünk, ott kurva ciki nem felvállalni, kik vagyunk, ha már ennyire izmozunk. WSET-diplomára hivatkozni, majd nyomatékosítani, hogy minden szó egy hozzá nem értő, egy avatatlan magánvéleménye, nettó arrogancia. Ezt a magánvéleményt meg egy magát szigorúan szakmainak tartó portálon hozni, finomítási javaslatok nélkül, tulajdonképpen dilettantizmus a közzétevő részéről.
Újságírói, bölcsész, betűvető képesítéssel, képességgel rendelkezőnek ilyenkor, főszerkesztői pozícióban rögtön szembeötlene: a magát WSET-diplomásként bemutató (vagy csak hallgatóként az intézményre hivatkozó), de egyben hozzá nem értőnek aposztrofáló, egyszersmind merkaptánosságról, redukciósságról, fajta-összetételekről, élesztőkről, kénhidrogénességről beszélő szerző szavai bántó módon hatnak oximoronnak. Keserű méz, Tágra zárt szemek, József Attila híres oximoronja: Eggyé így szaporodom! – legyen ez a mérce, ha már.
Azt a vádat viszont teljesen alaptalannak tartom, hogy a Trinety Mediát tulajdonló Tábor István, vagy őáltala Vancsik Ivett megrendelt volna egy lejárató cikket, csak azért, mert anno nem a Tábor érdekeltségébe tartozó cég rendezhette meg a badacsonyi nagykóstolót, ahogy azt a Mandineren megjelent írás címe sugallja: “Nem rendezhették meg a kóstolót, lehordták hát névtelen cikkben“. Ez alaptalan feltételezés. (*UPDATE: idézett cikkében a Mandiner természetesen nem azt állította, hogy Tábor bárkitől bármit is megrendelt. Az a cím viszont, amivel lehozták hírüket, SZERINTEM azt sugallja, Tábor így akart bosszút állni…)
Ennyit a szerkesztői szemléletről, felelősségről, a hitelességről, Táborról.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
Vitézy Dávid tagad.
A két évvel ezelőtt új startot vett, Mikoviny utcai Gléda vendéglő egyszerű receptet követ: a vendégnek jót és jól kell adni. Tulajdonosa, a harmadik generációs vendéglátós Deli János nem újragondol, maximum egy csipetnyit korszerűsít. És ami nem éppen hátrány, a meglehetősen tisztességes adagok sincsenek túlárazva.
