Az alaptörvény-ellenesnél is alaptörvény-ellenesebb lesz az új CEU-törvény

„Napok óta jelennek meg írások arról, hogy miért alaptörvény-ellenes a lex CEU-ként elhíresült törvényjavaslat, amely a felsőoktatási törvény módosítását célozza. Egy Alaptörvényben biztosított alapjog, a tudományos kutatás és a tanulás szabadságát sérti ugyanis az a szabályozás, amely egy felsőoktatási intézmény működését a szabályos törvényi előírásokon túl a kormányzat szabad mérlegeléséhez, diszkrecionális döntéséhez köti. Sérül a felsőoktatási autonómia, ha a Kormány eldöntheti, hogy mely intézményt, ideológiát tartja kívánatosnak az országban és melyeket nem, és ha önkényesen dönthet arról, hogy milyen állammal, milyen formában köt nemzetközi szerződést. Ha egy felsőoktatási intézmény megfelel a törvényi előírásoknak, annak létét nem lehet a kormányzati úri kegyhez kötni. Vagyis lehet, de az minden esetben alaptörvény-ellenes lesz. (...)

Már az eredeti módosító javaslat esetén is felmerül a kellő felkészülési idő hiánya, hiszen az egyetemi tervezések hosszú távra szólnak, a teljes működést nem lehet ilyen rövid időtartam alatt gyökeresen átalakítani. Ráadásul a megállapodások megkötésére az egyetemeknek nincsen ráhatása, hiszen az teljes mértékben kormányközi síkon mozog, így az egyetemek a jelenlegi helyzetben az utolsó pillanatig nem tudhatják, hogy a jövőbeni működésük mennyire lesz biztosított. Ilyen bizonytalanságban lehetetlen egy új tanévet megszervezni, lebonyolítani. Az ilyen nemzetközi tárgyalások pedig eleve hosszadalmas folyamatok. Még kritikusabb a határidő a föderatív államok vonatkozásában. Az előírt fél év bizonyosan nem minősíthető kellő felkészülési időnek, és mint ilyen, alaptörvény-ellenes, hiszen sérti a jogállamiság követelményét [Alaptörvény B) cikk]. (...)

Az előírt lehetetlen követelmények egyértelműen egy konkrét egyetemre, a CEU-ra vonatkoznak, hátrányba hozva ezzel minden más felsőoktatási intézménnyel szemben, hiszen rájuk nem vonatkoznának lehetetlen előírások. Az eleve lehetetlen feltételeket előíró törvények sértik a jogállamiságból levezethető jogbiztonság követelményét, mivel rombolják a jogszabályokba vetett hitet és közbizalmat, különösen, ha azok nyilvánvalóan diszkriminatív szándékkal keletkeznek.”