A sci-fi politológiája az újdonság erejével hatott rám, így nem csoda, hogy amikor meghallottam, hogy Tóth Csaba egy újabb kötettel jelentkezik, nagyon kíváncsi lettem.
„A Fantasztikus világok abban különbözik leginkább A sci-fi politológiájától, hogy a kötetben lévő cikkek zöme nem csak a sci-fi világgal foglalkozik, hanem teret enged a fantasynek és a képregényeknek is. Ráadásul nem csak politológus szemüvegen keresztül vizsgálják meg a szerzők ezeket a műveket, hanem amint ezt az alcím is mutatja, más társadalomtudományi szemszögből is megvilágítják.
Összesen 15 szerző tanulmányát fogja közre a kötet (igen, van egy amit két szerző jegyez). Ezek az írások főleg jogászok kezei közül kerültek ki, de akad köztük történész, szociológus, de még építész és állatorvos is. Mindannyian sikeresek a saját szakterületükön, de megpihenve a fantasztikus világokban keresik leginkább a kikapcsolódást.
Nem szoktam novellásköteteknél egyenként elemezgetni és megvitatni a kötetben szereplő írásokat, de ez az antológia (ami nem novelláskötet) megköveteli, hogy minden egyes cikkről egy pár sort írjak. Hogy miért? Mert annyira szerteágazó az egyes tanulmányok tárgya és azok megközelítése, hogy nem lehet egy kalap alá venni őket. Ahogy elvárható ennyi szerző esetében, a kötet színvonala nem egyenletes, de más antológiákhoz képest nyugodtan kijelenthetem, hogy a fluktuáció igen kis szélsőértékek között mozog.”
Az elmúlt években bővül a piac: a szuperhős-dömpinget követően művészi vagy éppen szépirodalmat feldolgozó képregények és olyan sorozatok látnak napvilágot, amikre korábban esély sem volt.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
Sok függ a szír lakosságtól és politikai erőktől, a globális nagyhatalmi szereplőktől. De az mindenképpen ígéretes, hogy Magyarország egész más helyzetben van most, mint a 2000-es évek elején.
A Batman világában játszódó Pingvin igazi oázis a képregény-feldolgozások kietlen sivatagában: bámulatos, ahogyan az HBO sorozatában egy elsőre totálisan érdektelennek tűnő karakterre építve milyen mély és emberi drámát alkottak.
