Az év legjobb science fiction és fantasynovellái: 2017. – 1. rész: science fiction

„Hadd kezdjem egy erősen szubjektív véleménnyel: bár a tavalyi sci-fi merítés is jó volt, az idén megjelentek még erősebbnek tűnnek. Spekulatívak és jól megformáltak, remek hangulatképekkel ajándékozzák meg az olvasót az MI-gazdag és klímaváltozás szagú közeljövőből. Néhány novellát ezúttal is kedvcsinálónak bemutatok.

Jó látni, hogy Paolo Bacigalupi le tudott jönni a folyamatos klímamódosításos tripjéről, és egy feszes, pergő androidos sztorival került be a kötetbe. A Mika modellben megmutatja, hogy a közeljövő szexrobotjai nemcsak arra valók, de gyorsan tanuló mesterséges személyekként a tökéletes csáberőt is bevetik, hogy meghódítsák a férfiakat (most csak a teremtés koronáinak szemszögéből látjuk a problémát). Persze a konfliktus ott van, hogy ki vagy mi számít személynek, mit jelent embernek lenni. Gyönyörű a helyzet: a robotot nem tekintjük önálló jogi személyiségnek, miközben többet tud rólunk, mint bárki. A szerelem itt nem biokémia, hanem algoritmus kérdése. Bacigalupi jól hozza a modern robotmeséket: ugyan Asimov évtizedekkel ezelőtt leírta a lehetséges konfliktusokat, az újabb és jól sikerült robotos elbeszélések viszont sokkal kortársabbak, mert kristályagyak helyett számunkra sokkal hihetőbb jövőt vízionálnak.

A rendkívül termékeny Rich Larson Pattayája egy thaiföldi cyberpunk. Minden itt van, amit már ismerhetünk, csak kicsit másképp: Japán helyett egy másik ázsiai metropolisz, de Pattaya a lepusztultság helyett hedonizmusra igencsak alkalmas hely. A Pattaya antikolonista élét az író ügyesen becsomagolta a csattanóval végződő, gördülékeny történetbe.”