Ebben a kritikus időszakban, amikor az anya-gyerek kötődés kialakulására szinte alig van mód, mert a mama egyetlen lehetősége, hogy ott áll vagy ül az inkubátor mellett, figyeli a babáját, vagy zokog, vagy fájdalmas depresszióba süllyed, egy út van a kapcsolódásra a gyermekhez: a hang. Az anyák csupán a hangjukkal tudják megérinteni koraszülött gyermeküket. Ő például énekelt az első gyermekének, Hannának, aki szintén jóval hamarabb jött világra a várt időpontnál. A huszonhetedik hétre. A kislány agyvérzést, gyomorvérzést, és tüdővérzést kapott. Olyan barna volt a sérülésektől, hogy az apja azt hitte, kreol bőrrel született.
A Songi karján ringatózó csecsemő már a harmadik gyermeke. Látszik, hogy rutinos szülőről van szó, a bébi úgy simul a vállára, a kezébe, mintha onnan nőtt volna ki. Ennek az anyának a keze sok mindenkinek nyújt támaszt.”
(...)