Orbán Viktor elárulta, mekkora bevételnövekedés vár a családokra 2025-től
A kormányfő megerősítette a családi adókedvezmény gyarapodásának mértékét.
Az életközösség jogi értelmezése csak ránézésre egyszerű, mivel egy komplex fogalomról van szó.
Gyakori tévhit, hogy arra kérdésre, hogy mikor szakadt meg az életközösség, az ügyfél azt válaszolja, hogy még nem szakadt meg, mert egy lakásban élünk. Az azonban, hogy a házasfelek még egy fedél alatt laknak, nem jelenti szükségszerűen azt, hogy az életközösségük még fennáll. Megfordítva a helyzetet, nem jellemző, hogy eszébe jut bárkinek is az, hogy ha a felek közös döntése alapján az egyik fél hosszabb időtartamú külföldi munkát vállal, akkor az életközösségük megszakadt. Jogi értelemben tehát az életközösség fennállásához nem csak azt kell nézni, hogy szoros értelemben egy lakásban laknak-e a felek, hanem azt is, hogy fennállnak-e az egyéb feltételek.
Nevezetesen az érzelmi-, szexuális-, és gazdasági közösség és az együvé tartozás érzése. Nem lehet azonban azt sem mondani, hogy ha ezek közül hiányzik az egyik elem, akkor már nem is beszélhetünk életközösségről. Példaként említhető erre nézve az az eset, ha a felek között a szexuális kapcsolat már redukálódott, vagy már teljesen meg is szűnt, akkor az az életközösség megszakadását is jelenti egyben. Ugyancsak nem lehet azt állítani, hogy ha a felek külön gazdálkodnak, akkor nem is jön létre életközösség, hiszen a felek az életközösségük fennállásának idejére köthetnek házassági vagyonjogi szerződést.
Ezeket a feltételeket tehát komplex módon kell nézni és értelmezni az adott eset egyedi jellegzetességei alapján és csak így lehet megítélni, hogy a felek között jogi értelemben mikor kezdődött, illetve szűnt meg az életközösség.
Sokszor felmerül az a kérdés is, hogy miért kell meghatározni az életközösség indulási és megszűnésének időpontját akkor, ha a felek közös megegyezés alapján válnak. Erre a választ leginkább az életközösséghez kapcsolódó vagyonjogi hatások szemléltetik. Az életközösség kezdetétől hatályosul ugyanis a törvényes vagyonjogi rendszer és annak megszűnésével megszűnik a házastársi közös vagyon vélelme.
A fentiek tehát azt jelentik, hogy ha a házasságkötés előtt a felek már éltek élettársi kapcsolatban, akkor annak kezdetétől indul a házastársakra vonatkozó törvényes vagyonjogi rendszer annak ellenére is, hogy az élettársakra (későbbi házasságkötés nélkül) más vagyonjogi szabályok vonatkoznak. Ezt a rendelkezést amúgy már a bírói gyakorlat használta korábban, de az új Ptk már törvényi szintre emelte. Vagyonjogi értelemben tehát nem a házasságkötés időpontja számít, hanem az életközösség kezdete, és nem a válást kimondó ítélet jogerőre emelkedése, hanem az életközösség megszűnése jelenti a közös gazdálkodás végét. Az életközösség megszűnését követően tehát a felek már szükségszerűen külön gazdálkodnak, így ha még a házasság fennállása alatt, de már az életközösség megszűnését követően nyeri meg valaki a lottóötöst, akkor az már nem lesz közös vagyon.
Itt jegyezném meg, hogy az életközösség átmeneti megszakadása nem érinti a törvényes vagyonjogi rendszer folytonosságát, ha utána helyreáll a felek életközössége, illetve ha a felek között ebben az időszakban nem kerül sor vagyonmegosztásra.
Az életközösség fennállásának idejére a felek amúgy megállapodást köthetnek a törvényes vagyonjogi rendszertől eltérő gazdálkodásukról, vagyis házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik másként a vagyoni viszonyaikat, de ez már egy következő írásom témája.