A remake-ek bukásában az az ironikus, hogy nemcsak Hollywood pénzéhsége, de a közönség elvárásai miatt sem tudják betölteni funkciójukat.
„Hiszen mi is a remake-ek hivatalos célja (tehát most ne a bejáratott márkanevek megfejésére tessék gondolni)? Leküzdeni azt a kulturális vagy időbeli távolságot, amely egy klasszikus mű és a mai közönség között húzódik. Az eredeti Ghost in the Shell-t például a hardcore anime-fanokon kívül viszonylag kevesen látták a nyugati világban, ráadásul már több, mint két évtizede, hogy elkészült - kiváló alkalomnak tűnik, hogy egy blockbusterrel berobbanjon a mainstreambe. A probléma pedig pont ez: berobbanni csak olyan címekkel lehet, amelyek már eleve ott vannak a köztudatban. Miért érdekelne valakit az élőszereplős Ghost in the Shell, ha már az animéről sem hallott? Hogyan hozna lázba az amerikai Szemekbe zárt titkok valakit, ha az argentin filmgyártásról még hírből sem hallott? Mit kezdjen a Ben-Hur-remake-kel az a tizenéves, akinek talán már a szülei is csak hírből ismerik az 1959-es filmet? Végeredményben a stúdió egy niche-piac egészen kis szegmensét célozza meg: azokat a rajongókat, akik hajlandók beülni egy ilyen feldolgozásra - és bár ebben kétségkívül van logika, a remake-ekkel szembeni ellenérzéseket nem küszöböli ki teljesen, valószínűleg nem egy GitS-fan maradt otthon bojkott-jelleggel. Vagy nézte meg inkább az eredetit újra.”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
A legendás spanyol rendező új munkájában, A szomszéd szobában az elmúlással való szembenézésről beszél intim, személyes hangvételben. Ám hiába a két zseniális színésznő, Tilda Swinton és Julianne Moore, a katarzis elmarad. A november 28-tól a mozikban látható film lábjegyzet maradt Almodóvár elképesztő karrierjében.
A nemzeti konzultációs íveket december 20-ig még ki lehet tölteni.
A volt elnök fia az elmúlt 15 év nagy részét az Egyesült Államokban töltötte, s innen visszatérve jelent meg a francia nyilvánosságban.
