„A Juncker-bizottság által vezetett EU olyan politikai szövetségesekkel, mint a szintén jobboldali Merkel és Orbán-kormányok úgy tudták csökkenteni az orosz energiafüggőséget, hogy ezen túl Európába csak északról (Északi Áramlat 1 és 2), délről (Déli Gázkorridor) és keletről (Barátság vezeték) fog tudni orosz gáz jönni. Nyugatról a földrajztudomány jelenlegi konszenzusos álláspontja szerint megerőltető lenne orosz gázt importálni, de ha az Európai Néppártnak még adunk úgy négy évet biztosan megtalálják a módját.
Az orosz függés így olyan mértékben fog megnőni, hogy semmilyen módszere nem marad Európának a védekezésre akkor, ha esetleg Oroszország újabb területeket kíván elfoglalni. Amelyik ország kétszer megteszi ezt, megteszi ezt háromszor is.
Az Orbán-kormány ráadásul korábbi álláspontját megváltoztatva most már azon ügyködik, hogy Magyarország hogyan tud az Északi Áramlat 2-ből részesülni és semmilyen konkrét lépést nem tett, hogy esetleg máshonnan tudjunk gázból részesülni.
Hogy mi az alternatíva? Mit tehetne ezzel szemben Orbán Viktor? Például az amúgy neki ideológiai szövetséges lengyel kormány mellé állhatna ebben a kérdésben. Lengyelország ugyanis újra nyomást helyezett a Bizottságban, és kijelentette, hogy nem adja ki a szükséges engedélyeket a Balti tenger lengyel területein tervezett vezetékszakaszra.
Összességében Európa energiafüggősége Orbán Viktor politikai szövetségeseinek vezetése alatt egyre csak nőtt. Ezt sok mindennek lehet nevezni, de nemzeti érdekképviseletnek egyre kevésbé.”