Az álgyermekvédő
Nem az együttérzés, a jobbító szándék vezeti, ő csak balhét akar, és el akarja hitetni mindazokkal, akik még hatása alatt kornyadoznak, hogy ezért is Orbán meg a kormány a hibás.
A közösségi oldalakon megjelenő énkép kettős személyiségtudatot okozhat, ha a Facebook és a valós arc jelentősen eltér egymástól. Itt nem egyszerűen arra gondolok, hogy valaki igyekszik magáról előnyös képet fölrakni a netre. Gyakran előfordul, hogy a képernyőről sejtelmesen mosolygó szexi, vagány csaj az életben sokkal fiatalabb, és egy szürke egérke, aki társaságban megszólalni sem mer.
„Gyakran látom a közösségi oldalon ismerősünk tizenéves lányának háromnaponta cserélődő profilképeit. Arccsontjai kiugranak és furcsán csücsörít, nem tudom, a smink vagy a Photoshop teszi, de nem ismerném föl, ha nem lenne ott a neve. A fiatalok számára mintha egyre fontosabb lenne a trendi, fogalmaik szerint vonzó külső, amelyet, ha máshol nem, legalább a virtuális világban meg kell szerezni. Mintha a képernyőn egy másik lány élné világát. De melyik az igazi?
(...)
Kamasz panasz?
Gazdag Enikő pszichológus szerint a testképzavarok egyre korábbi életszakaszban jelentkeznek. »Ma már sokszor a prepubertás alatt kialakulnak a testképpel összefüggő problémák, akár 9-10 éves korban. Ennek nyilván az is az oka, hogy már ebben a korban is használják a gyerekek a közösségi oldalakat, amelyek sokszor közvetítenek egészségtelen mintákat. Mindezt azonban nem lehet elválasztani a család működésének zavarától, sokszor az anya vagy az apa is önértékelési zavarokkal küzd, általában jellemző a túlkontrolláló attitűd, amely miatt a gyerekben szorongás alakul ki. A túlzott elvárás természetesen nem csupán, sőt, nem elsősorban a külső megjelenésre vonatkozik – bár ilyen is előfordulhat, például az anya azt mondja a kislánynak, hogy ne egyen édességet, mert kövér – , hanem gyakran az iskolai vagy sportteljesítményre. Sokszor ez az alapprobléma áll az anorexia vagy a későbbi bulimia nervosa hátterében.
A közösségi oldalakon megjelenő énkép kettős személyiségtudatot okozhat, ha a Facebook és a valós arc jelentősen eltér egymástól. Itt nem egyszerűen arra gondolok, hogy valaki igyekszik magáról előnyös képet fölrakni a netre. Gyakran előfordul, hogy a képernyőről sejtelmesen mosolygó szexi, vagány csaj az életben sokkal fiatalabb, és egy szürke egérke, aki társaságban megszólalni sem mer. Ez a hasítás kettős személyiséghez vezet, ami súlyosan akadályozhatja a reális önkép és önértékelés kialakulását.«
Persze a tizenévesek számára mindig fontos volt a külső. Mi is álltunk kétségbeesve a ruhásszekrény előtt, és hívtuk a barátnőnket telefonon, hogy ő mit is vesz fel a bulira. Dörömböltek már a mi szüleink is a fürdőszobaajtón, hogy miért tart ennyi ideig egy fogmosás. (Mert hát beletelt egy kis időbe, amíg anya sminkkészletét visszapakoltuk a fürdőszobaszekrénybe, és kipróbáltuk a tegnap esti filmben látott frizurát.) Böjte Csaba ferences egyszer azt mondta nekem egy interjúban: »Valaki azt hiszi, ha tetováltatja magát vagy piercinget rakat magába vagy kifesti magát, akkor szebb lesz, jobban odafigyelnek rá. Mindennek egy üzenete van: foglalkozzatok velem, szeressetek, én is szeretnék közétek tartozni«. A kamaszok számára a tükör előtt töltött idő, a különböző hajviseletek, ruhák és sminkek kipróbálása egyik módja annak, hogy megbarátkozzanak megváltozott énjükkel, ez az önmegismerés egyik fontos eszköze. És mindez persze kinyilatkoztatás is, hiszen a megjelenés ízlésük, érdeklődésük, egyéniségük, önállóságuk kifejezése. Ráadásul a csoporthoz tartozást is jelzi, és a tinédzsereknek különösen fontos, hogy egy közösség vagy klikk tagjának érezhessék magukat.”
(...)